Feria sexta / 6

2012. június 25.

[velum templi scissum est]

negyvenhét napot vártál erre

a viharra, hogy erős széllel és

villámlással végre megérkez-

zen. nincs benned továbbra

sem irgalom. a sarokban ülsz

a földön. a tapéta elengedne,

de a por otthonosságát tovább-

ra is gyanakodva figyeled. –

a cél előtti fásultságban, hogy

vezeklésed véget érjen, egy

hatalmas állat teste alól kell

már csak kikászálódnod; talán

odébb húzódik. – akik még élnek,

távolról nézik vergődésedet. –

az eső bever az ablakok alatt; s

a rothadás újraindul a falakban.

[sicut leo in silva]

mi kapcsolja össze az egykori

gyűlöletet a mai rettegéssel? –

őseid, csak azoknak a fáknak

a nevét tanították meg, amiket

eltüzeltek. – a kielégülés vég-

képp zűrzavaros: mit adhat át

egy csupasz bőrfelület annyi

névtelenségből? persze, az al-

jasságot is önmagadon muto-

gatod. de kimagyarázhatnád

ezt is nyilván, ha volna egy

másik test legalább egy időre.