Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

Balázs Attila

Író, drámaíró, műfordító, publicista, szerkesztő
Újvidék, 1955. nov. 5.
cuniculus@freemail.hu

Díjak:
Sinkó Ervin-díj a legjobb vajdasági első regényért [Cuniculus] 1980
Forum Kiadó regénypályázat I. díja, 1985.
Magyar Rádió Nívó- és hangjáték pályázat díjai 1986, 1987, 1991, 1995, 2003.
Madách Imre-pályázat II. díja, 1992.
Az Év Könyve-díj, 1999.
Soros-ösztöndíj, 1999.
Pro Literatúra (kispróza), 2007.
Artisjus Irodalmi Díj, 2009.
Füst Milán prózai-díj, 2009.
József Attila-díj, 2010.

Bozsik Péter

1963-ban születtem Csantavéren (Yu ma Szerbia). Szakközépiskolába Szabadkára jártam, majd az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének voltam hallgatója.
A nyolcvanas évek eleje óta foglalkozom irodalommal. 1990 óta a vajdasági Új Symposion versrovatának voltam szerkesztője, majd rövid ideig – 1991. októberében történt áttelepülésemig/emigrálásomig – főszerkesztője is. Magyarországon az általam (is) alapított EX Symposion c. periodika főszerkesztője vagyok. Verset, prózát, ritkábban esszét és recenziókat írok, főként szépirodalmi könyvekről. Szerbből és horvátból fordítok. Verseim és prózáim jelentek meg a horvát Teme (Témák) a szerb Zlatna greda (Aranygerenda) és a német Drei Raben (Három holló) folyóiratokban.

Versköteteim:
Visszakézből. Forum, Újvidék 1989.
Vérpuding. Tevan, Békéscsaba 1999.
Gourmandiai partraszállás. Zetna-Basilicus, 2010, Zenta.
Regény:
Karácsonyi Petra: Csantavéri Orlandó. Pufipress, Budapest, 2002.
Az Attentátor – Matuska Szilveszter regénye. Kalligram, Pozsony, 2005.
Antológiák:
Te-leírt világ. Forum, Újvidék, 1987. (versekkel)
Élet és Irodalom Antológia, 1995. Irodalom kft.-Pesti Szalon, 1995. (prózával)
Ismeretlen katona. Szoba Kiadó, Miskolc, 2008.
Mátyás-ponyva. 2009, Palatinus, Bp.

Díjak:
Sinkó-díj, 1988 (Újvidék)
És-Westel novellapályázatának 3. díja, 1995.
A Konkrét Könyvek regénypályázatának 3. díja, 2003. (Az Attentátorral)
Déry-díj, 2009.

Ösztöndíjak:
Illyés Gyula Ösztöndíj, 1992. (egyszeri támogatás)
MHB Táncsics Alapítványa, 1993. (fél éves)
Móricz Zsigmond Ösztöndíj, 1996. (egy éves)
Nemzeti Kulturális Alapprogram, 2001. (fél éves)
Nemzeti Kulturális Alap, 2007. (10 hónapos)

A Szépírók Társasága tagja és a József Attila Kör tiszteletbeli tagja vagyok.

Józsa Márta

Író, szerkesztő
Kolozsvár, 1962. január 26.
Középiskolás koromban kezdtem el publikálni Erdélyben, majd a közismert viszonyok miatt emigráltam. Magyarországon a ’90-es évek elején kezdtem el újra publikálni, akkor még riportot, publicisztikát az országos napilapokban (Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava) és periodikákban (Beszélő, Magyar Narancs, Élet ÉS Irodalom). 1998-tól közlök újra szépirodalmat, először az EX Symposionban, amelynek 2000 óta szerkesztője is vagyok.

A többit első regényem fülszövegéből:
„Kolozsvárott születtem 1962-ben, az elhagyhatatlan várost ’83-ban elhagytam, könnyen visszaszámlálható, hogy már három évvel többet éltem itthon, mint otthon. Végzettségemet tekintve bölcsész (Pécs), családi állapotomat tekintve gyermekem anyja (Petőfi Kinga, Matyi és Zsiga), szakmámat tekintve pedig televíziós- (Magyar Televízió), irodalmi (EX Symposion) és dokumentumfilm-szerkesztő vagyok. Szemüveget viselek, mely mögül egy csintalan gyermek kacsintgat derűsen a véres romokra. Ebből adódóan a világra többnyire jókedvűen nézek, és az – többnyire – viszonozza.”

Lapok, ahol az elmúlt 10-12 évben szépirodalmi prózát, tanulmányt, recenziót publikáltam:
Beszélő, EX Symposion, Élet ÉS Irodalom, Helikon, Holmi, Irodalmi Jelen, Jelenkor, Könyvjelző, Pro Philosophia, Replika, Üzenet, Vigilia.

Fordításban közölt németül a Drei Raben, horvátul pedig a TEMA.

Kötet:
Amíg a nagymami megkerül. Noran, 2007
Antológia: Ismeretlen katona. Szoba Kiadó, 200?
Déry-díj, 2011.

Krusovszky Dénes

Költő, irodalomkritikus, műfordító
Debrecen, 1982. április 15.

Díjak:
NKÖM Édes anyanyelvünk vers, megosztott 3. díj, 2004.
Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 2008.
Junior Prima Magyar Irodalom, 2008.
Artisjus Irodalmi Díj, 2010.
József Attila-díj, 2012.

Kötet:
Az összes nevem (Széphalom Könyvműhely, 2007.)
Elromlani milyen (Kalligram, 2009.)
A felesleges part (Magvető, 2011.)

Publikációk folyóiratokban, antológiákban:
2000, Alföld, Árgus, Élet ÉS Irodalom, Forrás, Irodalmi Jelen, Kalligram, Kilincs, Kistangó, Magyar Napló, Magyar Narancs, Mozgó Világ, Népszabadság, Parnasszus, Puskin Utca, Szépirodalmi Figyelő, Új Forrás;
Az év versei 2007 (Magyar Napló Kiadó, 2007.)
Egészrész (JAK-L’Harmattan, 2007.)
Telep-antológia (Scolar, 2009.)

Ladányi István

1963-ban született a vajdasági Adorjánon.
1987-ben szerzett magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelet az Újvidéki Egyetemen, 2008-ban pedig PhD tudományos fokozatot irodalomtudományból a Zágrábi Egyetemen.
Dolgozott egyetemi oktatóként Újvidéken és Zágrábban, levéltárosként, napilapkorrektorként Veszprémben, jelenleg a veszprémi Pannon Egyetem oktatója. 1989-től 1991-ig az újvidéki Új Symposion szerkesztője, az Ex Symposion egyik alapítója.

Könyvei:
Emlékversek, 1994;
Távolságmutató esszék, 1996.
Kritikái, tanulmányai magyar, horvát, szerb, lengyel nyelven jelentek meg folyóiratokban.

Radics Viktória

Költő, esszéíró, műfordító
Zombor, 1960. január 13.
radicsria@gmail.com
A Vajdaságban, Zomborban végeztem el a gimnáziumot magyar nyelven, majd Újvidéken a Magyar Tanszéken tanultam tovább és diplomáztam. Újságírással korai diákéveimtől kezdve foglalkoztam, egyetemista koromban pedig bekapcsolódtam az Új Symposion című irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztőségi munkájába.
1984 óta élek Magyarországon. 1996 óta magyar állampolgár vagyok. Szellemi szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként élek Budapesten. Délszláv nyelvekből (valamint ritkábban németből) és újabban délszláv nyelvekre fordítok különböző műfajú szépirodalmi és szakirodalmi szövegeket. Tucatnyi lefordított könyvem jelent meg, folyóiratokban és antológiákban közölt műfordításaim száma pedig több százra tehető. Danilo Kišről írt monográfiám, mely életrajzot, pályarajzot és irodalmi elemzéseket, fordításrészleteket, azaz breviáriumot is tartalmaz, ez irányú érdeklődésem és kultúraközvetítői munkám legkiérleltebb gyümölcse.
Másik tevékenységi köröm az irodalomkritika. 1979 óta rendszeresen írok kritikákat. A mai magyar irodalomról és a világirodalomról írt kritikáim folyóiratokban és újságokban jelentek meg. Ezek száma is hasonlóképp nagy (lásd a bibliográfiát). Színikritikával is foglalkozom. Esszéket, tanulmányokat is írtam szép számmal a magyar és a világirodalomról, a délszláv irodalmakról és a művészetekről.
Szépprózát, novellákat és tárcákat is rendszeresen írok és publikálok. Több szépirodalmi antológiában szerepelek.

Novelláim és esszéim közül néhány német, finn, orosz, szerb és horvát nyelven is megjelent.

Műfordításkötetek szerb, horvát és német nyelvből...

Bosnyák nyelvből:
Dževad Karahasan: Keleti díván. Kalligram, 2008.
Ivan Lovrenović: A régi Bosznia Pozsony Kalligram, 1997.

Horvát nyelvből:
Dubravka Ugrešić: A fájdalom minisztériuma. Budapest, L’Harmattan, 2008.
Dubravka Ugrešić: Štefica Cvek az élet sűrűjében. Budapest, JAK-Kijárat, 2004.
Dubravka Ugrešić: A feltétel nélküli megadás múzeuma. Budapest, Európa, 2000.
Robert Perišić: Köpd le aki rólunk kérdez. Budapest, Gondolat, 2004.
És a Dráva csak folyt. Jelenkor Alapítvány, Pécs, 2005. (fordítótársakkal)

Szerb nyelvből:
Marija Šimoković: Díszlet a szélnek. Szabadka, 2008.
Nenad Veličković: Sörgyári capriccio. Budapest, JAK, 2002.
Radomir Konstantinović: A vidék filozófiája. Budapest, Kijárat, 2001.
Mirko Kovač: Malvina Trifković életrajza. Budapest, JAK-Osiris, 2000.
Vladimir Arsenijević: A hajófenéken. Budapest, JAK-Osiris, 2000.
Sava Babić: Hamvas hárs. Vár ucca tizenhét könyvek, Veszprém, 1999.
Danilo Kiš: Anatómiai lecke. Budapest, Palatinus, 1999. (fordítótársakkal)
Danilo Kiš: Lant és sebhelyek. Budapest, Pesti Szalon, 1994. (fordítótársakkal)
Jovica Aćin: Sade apokalipszise. Budapest, Kijárat, 1999.
Borislav Pekić: Veszettség (Bojtár B. Endrével közösen). Budapest, Osiris, 1995.
Milovan Djilas: Találkozások Sztálinnal. Budapest, Magvető, 1990.
Mirko Kovač: Bevezetés a másik életbe. Budapest, Magvető, 1989.

Német nyelvből:
Egon Friedell: Kőfejtő. Budapest, Kijárat, 1998.
Nora Roberts: Nyáréjszakák. Budapest, Harlequin, 2005.

Díjak:
Zoltán Attila-díj, 1990.
Holmi c. folyóirat díja, 1992.
Móricz-ösztöndíj, 1992.
Bazsalikom-díj, 1995.
A Holmi novellapályázatának díja, 1997.
Déry Tibor-díj, 2006.
József Attila-díj, 2009.

Rajsli Emese

1966-ban születtem Újvidéken.
Gyerekkorom kulturális sokszínűsége a mai napig meghatározó eleme életemnek. Voltam már újságíró és tanár, szerkesztő és tolmács, kedves és feleség, anya és apa - miközben mindenféle délszláv nyelvről fordítok (tulajdonképpen ezzel foglalkoznék a legszívesebben - ha meg lehetne élni belőle...)
Most éppen a Ljubljanai Egyetem Bölcsészkarának vendégoktatója vagyok, és egyben a pécsi Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorandusza is.

Szerbhorváth György

Író kritikus, publicista
Bácskatopolya, 1972.október 18. horvix@yahoo.com

Díjak:
Bábel-díj, 1995 1996.
Sinkó Ervin-díj, 1997.
Sajtópáholy-díj, 1999.
Sziveri János-díj, 1999.

Szilágyi Zsófia

Irodalomtörténész, kritikus
Cegléd, 1973. március 26.
lermontov@freemail.hu szilagyi73@gmail.com

06(1)369-0813; 06(30)376-0345
PhD-fokozat, 2001.

Díjak:
Móricz-ösztöndíj, 2001.
Bárka-díj, 2002.
MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíja, 2002-2005.
Artisjus Irodalmi Díj, 2010.