Már

kapható

SZABAD ÁLLAT

című

számunk!

ISSN 1588-0621

ISSN 1215-7546

KONCZ

Koncz István

Uzice utcai ház

1997. november 3.

A gyémánt-pátosz, a dicsőítő
csorbul,
s közhellyé fakul a szó, az okos
mindent-kifejezni akaró...
ő az Úr, az Igazság-Ember
s csupán sunyító szolga csak
a történelem.

És Élet a Mű, s a Jelkép immár
Valóság;
hat, alkot, de elszánt
falanxba is toboroz, mert
katona az kinek otthona féltett
s kertje virágzik az Otthon körül...
Figyeld ceruzámat!

Ó, sosemkész Forradalom
dac-hite
nem alkuszik, - a túlélés értelme:
Győzedelmes-Ember!
Szabad, mint ihletett képzelet;
a mindenség rendje:
Jövő bástyája, Uzice utcai Ház.

A gyémánt-pátosz, a dicsőítő
csorbul,
s közhellyé fakul a szó, az okos
mindent-kifejezni akaró...
A vers görcsbe torzulva a
nemlétet nem veszi tudomásul.
A Remekmű-Élet: Diadal és Örök!
Híd, 1980/5.