Előre a Szabadalmi úton

2012. május 25.

Megyünk előre a Szabadalmi úton,

Minden olyan lesz, olyan, ami nem volt,

Megyünk ketten a Szabadalmi úton,

Te, a társam, s én – akit a társ szeret.

Levédünk mindent, tanyát és tőzeglápot,

Amire rányit a szerelmünk, igen,

Legyen minden, mi nem létezik: áldott,

Kapjon kezünktől kezünk is életet.

Előrefuthatsz, és megjelölhetsz bármit,

Mert papírokkal később igazoljuk,

Föl is támaszthatsz, ha akarsz, akárkit,

Legfeljebb meghal, ha mi továbbmegyünk.

Előre, kislány, a Szabadalmi úton,

Előre mind, ki mostantól mi vagyunk,

Legyen nyomunkban csupa-csupa új nyom,

Amit használnak, ha mi már nem leszünk.

Előre, kislány, a Szabadalmi úton