Lábak, kezek, ajkak, szemek

1992. november 2.

Ujjak kosara gyűrűje segít
meredni magasan az ég felé.
Üres szájnak a szó csak törmelék:
esdő végem magába gyűrte itt.

Váltja a fürge nyelvhegy lépteit
csúszkáló kupola. És nem elég
a síkos szájüreg garatig lép
harangnyelvként verő tag megtelít

arcot kezet hajat nyelőcsövet
rángással burjánzik hídba feszül
az életadó test nyelet követ
nyelést bő csordulást. Röntgen-sugár
mutatná csak míg gyomrodig fut át
ezernyi életem. S üres öled.

III

Két lágy kezed forrása élvezetnek
mert körülölelik erős tagom
és mert herém becézik gazdagon
belőle harmatot korán kiszednek.

Ajkad nyelved a kéz nyomát kíséri
mohó kezem ágyékodban keres
mély titkokból tiszta gyönyört szerez.
Elhaló hangok ajkadon kis éji

élvezet. Mielőtt gazdag húsod
bevenném ránduló hullámokon
hagy el a vágy magját terítve rád

dúsan olajozva csípőd hasad
ágyékod és kebled közét. Tokom
vagy bár a perc most kívüled talál.

Mögéje görnyedve besiklani
vazelinnal kezelt fara közé
szétfejtve a záróizmot ami
lágyan csukja be péniszed tövét

a beleknek alagútján haladni
míg a csípő s a has hűvös húsát
lustán olvassa a tenyér. Havazni
fog röviddel az élvezés után.
Élve temet ki érzéssel szeret.
Ott fönn a fül a nyak a gégeporc
veszély megannyi fájó ismeret.

Ha kéj ha kín egyképpen vége torz.
Ki örül ha a test ürül letört
kedve fölé téboly emel teret.