Már

kapható

SZABAD ÁLLAT

című

számunk!

ISSN 1588-0621

ISSN 1215-7546

KONCZ

Koncz István

Jó barátságban a halállal

1997. november 3.

Szerte cikázó viharok;
sötét szakadékok az emberek lábnyomai...
Megálltam, mögöttem,
mint a múlt, messze hullt az árnyam,
és ott minden kétkedést betakart.
Most válassz magadnak nevet!
Veled lehet a távoli szerető,
aki már, már elfelejtett,
biztatom magam, aki szorongva készülök
a sok készülő közt, megérteni
a lényeget.

Nincs már jelentésük a dolgoknak...
Rabja, vagy ura légy az egeknek,
amik betakarnak és a vakító csillagoknak,
amik előbb vagy utóbb a szemedbe hullanak...
Hát tartsd magad!
Hol kezdődik az élet?
Sok megfakult nyár szomjúsága
fojtogat és jó barátom a halál
sakál-szerelmét kelleti...
Ki érti, szavára hallgat,
és bölcs hősiességgel játssza meg szerepét.
1959. május, Beográd (publikálatlan)