Már

kapható

SZABAD ÁLLAT

című

számunk!

ISSN 1588-0621

ISSN 1215-7546

KONCZ

Koncz István

Himnusz - suicid

1997. november 3.

Megfogalmazom mindazt, amit
ígér a lét, - pusztulás -
ez az élmény, amit önmagából
el nem pusztíthat...
Velem több! - talán az ígéret
maga, -
hát teljesítés legyen a vers is, -
az öngyilkos minden mozdulatát
őrzi már a
morbid anyag, hogy
szabadon még csak ne is választhasson
fegyvert s barátot.

- Csak a szeretet...
- Csak a gyűlölet halmozódik, -
s a történet választékos
izgalma szolgáltat példát, -
igazságot a kiálláshoz:
előre kifizetett ölelés, ölés, -
az elviselt perc, -
lehet-e újraélése
a létezés elfogadásának?
Élve és halva is bizonyított
szép, költői szerep -
kockázatos alkalom a lázadónak...

Ám a nagy élmény -
mindig
kimarad az ölelésből, a rossz
estéli ébredésekből,
a hülye kis képzeletek visszaütő
kísértéseiből, -
és nem menekülhet a varázsló, -
a szöveg dacával birkózó
ritmus együgyű mértékét
bontó ellenpontok
gyűrűjéből...
idáig még elér az átok.

Vállalom mindazt, ami
bennem
és benned vagy asszonyod
alélásában mértéken felüli, -
vállalom a Krisztust is, aki
mértéken felüli, a nemzetet,
amelyik ölni tud,
humanista ringyók
buja álmát a demokráciáról,
a vakmerőn élve maradót...
- Csak folytatás, csak felsorolás
a szerep már úgyis...

Szabályos vidék:
kiszámítottabb az őrület -
ilyenkor téved,
aki nem ismeri a vers
összes lehető változatát!
Hát az artikulált szó,
az Istent káromló, csak
nyesett epizódok üvöltése:

"- Hódolok neked, szent grammatika -
mosdj meg gyorsan, reggel lesz,
és a szedő úr igényes
az első meglátásaira."

Vállalom a szedő úr
látomását,
a revízió szemüvegét,
barátom
elcsábított feleségének
erkölcsét,
Irun elesett internacionalistáinak
eszmei tájékozottságát,
Trockij árulását, a rajtam
túlnövő idő megértését:

- "Én még eddig minden
lányt megtartottam magamnak."

És vállalom a törvényt,
a gyöngék felhalmozott,
undok indulatát, a
népet, - beépített
kapocs-e a nép egy vak konspirációban?
- Változatok ezek, barátaim,
amiket vállalni kell
a himnuszon s fegyveren túl is...
Az élmény, amit önmagából
soha el nem pusztíthat:
nem végzet, - meteorológia csupán.