Már

kapható

SZABAD ÁLLAT

című

számunk!

ISSN 1588-0621

ISSN 1215-7546

KONCZ

Koncz István

Dusanováci raoszodosz gitárja

1997. november 3.

Mint bódult szerető, piheg
kő ölén az élet
ékes éneke: furcsa
hallelujába magasztosodott
bánatoknak szép istenelése.
(Orákulumjait itt tartja,
turbánokba kötötte a középkor
s rá nyomort köszöntek
Párisok, Velencék, menekülésükben
a kibékülés elől.)
A dal megtorpan
a láb megtorpan,
a dal tovaszáll,
a láb csúf hullát tapos;
szederjesre püffedt álmok
állóvizét paskoló akarat
beletörődésével. És magot szór
a teremtő gondolat zsebekbe,
tenyerekbe - és hizlalt biztatást
mér öcsém a sarkon, a diplomás
bohóc, és türelmet virágzik
a kamaszos öröm.
A régi, régi, búsmívű gitár
megfüröszti szép hangját
az éjben.
Ifjúság, 1956. december 8. 580. sz. 9. o.