
Már
kapható
SZABAD ÁLLAT
című
számunk!
ISSN 1588-0621
ISSN 1215-7546
2025.
Koncz István
Céltalan szembesítés
1997. november 3.
I.
Tarka ruhás, hencegő bohóc (lehet sajnálnivaló),
az én nevemben,
te nevedben,
mindannyiótok nevében,
pózoló sziklahegyekről visszapergő
echóval felesel:
"Majom - jom - jom - jom!"
Tragédia...
türelmesen ismétlődik az engedelmes
válasz, a tudat határt szab magának:
"Félek - lek - lek - lek "
Méri az időt, furcsa égitest,
támad
a kő, fák távoznak a magasba:
"Hol vagytok - gytok - gytok - gytok?"
Számot ad, -
pásztor maga is; az egybegyűlt
tárgyaknak
II.
Hiszem,
(a tárgy becse számít - hatalmam van)
feladat s az élet jutalmát
elköltjük...
a hegyek közt boldog a várakozó.
Kígyófészket keres, aki harcolni akar,
szerte a kövek alatt, hűs vacok,
romantika bújik,
célszerű áldozat, hős életbenmaradó.
Az álom pártos cinkosa mégis az akarónak,
történelem hegyek, komolyan, -
méltóságos az idő,
védik a furcsa hitet.
Távolság az utolsó ellenség, hát,
a szó alakot ölt, időt érő kövek
sebei őrzik, vésd bele nevedet,
hátha majd mesélnek rólad?


