68 májusi étlap

2008. november 3.

1968. augusztus elején a szituacionisták a zaklatások elől Belgiumba, előbb Brüsszelbe, majd egy Vosges-i erdei házba menekültek megírni a Szituacionisták és az Enragés a foglalási mozgalomban c. összefoglalójukat. Az erdei magányban Guy Debord és felesége, valamint a májusi utcai harcokban résztvevő barátok ritka kikapcsolódásai közé tartozott a receptek kitalálása. Augusztus 23-án René Viénet Párizsból óvatlanul táviratot küldött „Olvasd a Le Monde-ot” szöveggel, így figyelmeztetve a prágai bevonulásra. Ezt követően a rendőrség bekerítette a helyet. Szerencsére a kormányzat végül elengedte mindazokat, akik feltehetőleg újra akarták szervezni az 1968. június 12-i dekrétummal betiltott radikális mozgalmakat.)

Közüljük veled vidéki kulináris kísérleteink legfigyelemreméltóbb eredményeit. Egyértelműen elkötelezett ételekről van szó, még nem tökéletesítettük kellőképen őket. Az adagok négy jó kiállású személyre szólnak.

Enragé leves
(Ford.: enragé = felbőszült, megveszekedett, dühös. Az egyik 68-as egyetemfoglaló mozgalom neve.)

Hozzávalók: 1 kg paradicsom, zeller, bouquet garni (ford.: csomóba kötött ízesítő zöldség [petrezselyem, kakukkfű, babér), fokhagyma, turbolya, só, bors, 4 Cayenni-i paprika, friss tejföl, 8 kocka fokhagymás vajban pirított kenyér.
A kockára vágott paradicsomot tegyük olajba. Fűszerezzük (só, bors, paprika, fokhagyma). Pároljuk, míg elfő a leve. Amikor a paradicsom megsült, adjunk hozzá 3/4 l vizet. Tegyük bele a zellerlevelet. Húsz percig lassú tűzön főzzük. Pirított kenyérkockára öntve tálaljuk, adjunk hozzá tejfölt.

Gay-Lussac krusztád
(Ford.: croustade = ropogós héjú sült tészta.)

Pierre le Graveleur feladata kitalálni.
(Pierre Le Graveleur Pierre Lepetit beceneve volt [ford.: tagja volt az Egyetemi Foglaló Bizottságnak], a név véső- és utcakődobáló képességeire utal. Pierre Lepetit később kitalálta a Gay-Lussac fogást: lángoló homárból állt, kagyló- és forró gesztenyeágyon [ford.: ezzel adózva a Gay-Lussac utcai barikádok dicsőségének]).

Nanterre-i filéfalatok
Hozzávalók: személyenként egy szelet marhafilé, petrezselymes vaj, pirított kenyér.
Vágjunk 2 cm-es szeleteket a húsból. Grillezzük, vagy sütőben süssük mindkét oldalát négy-négy percig. Petrezselymes vajjal megkent pirított kenyéren tálaljuk.

Grappin-féle spenót
(Pierre Grappin a Nanterre-i egyetem konzervatív dékánja. Bunkósbot-Grappinnek is nevezték miután 1968. január 26-án jóváhagyta a rendőrség közbelépését az egyetemen.)

Hozzávalók: 1 kg spenót, 100 g reszelt gruyère sajt, 50 g olvasztott vaj, 4 tojás, piros paprika tetszés szerint.
Tépjük le a levelek szárát. Váltott vízben mossuk, majd nyitott fazékban, sós vízben negyedóráig főzzük (1 kg spenóthoz mintegy 2 liter víz szükséges). Öntsük le a vizet róla. Tegyük szűrőbe, nyomkodjuk össze és helyezzük el egy tálban. Literenként 10 gramm sót tegyünk a vízbe.
A reszelt sajtot keverjük a spenóthoz. Öntsünk a tálra 50 g olvasztott vajat. 10 percre tegyük előmelegített sütőbe. Urbanista módjára ürítsünk buggyantott tojást a sütőből kivett tálra. Körítés piros paprikával.

Lángoló Sorbonne
Egy csokoládéval bevont, cseresznyével díszített, friss főzésű vodkával locsolt és meggyújtott habsüteményről van szó.

BÁLINT Anna fordítása

(Részlet Guy Debord Raoul Vanegeimhez írt 1968. augusztus 15-i leveléből. Megjelent: Guy Debord: Correspondences, Paris, Fayard, vol. 3, pp. 287-288.

A jegyzeteket – leszámítva a külön jelölt fordítói megjegyzéseket Alice Debord készítette.

Guy Debord (1931–1994) író, filozófus, filmrendező előbb az Isidore Isou által vezetett Lettrista Internacionáléban (1952–1957) vesz részt, rövid ideig a baloldali Socialisme ou barbarie csoport tagja, majd a Szituacionista Internacionálé mozgalom (1957–1972) alapítója és vezetője. Míg a szituacionista Mustapha Khayati De la misère en milieu étudiant (A diáklét nyomorúságáról) című röpirata, melyet a Strasbourgi egyetem diákszövetségének költségén adtak ki 1966-ban, közvetlenül is hozzájárult az 1968-as diáklázadás kirobbanásához, Raoul Vaneigem A mindennapok forradalma (Traité de savoir-vivre à l’usage des jeunes générations, 1967) című írása és Guy Debord A spektákulum társadalma az 1968-as párizsi diáklázadás eszmeiségére hatott. Számos 68-as párizsi és más vidéki városban megjelent grafitti, plakát, szórólap Debord és Vaneigem-idézet. Voltaképpen az 1968-as Sorbonne Foglalási Bizottság is jórészt szituacionistákból áll. Számos dokumentum, cikk mellett René Viénet könyve, az Enragés et situationnistes dans le mouvement des occupations (Gallimard, 1968) számol be a szituacionisták kapcsolatáról az Enragés csoporttal és a Sorbonne elfoglalásában játszott szerepükről.
A később Kommentárokkal kiegészített (Commentaires sur le Société du spectacle, 1988) A spektákulum társadalma című írásban (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2006, La Société du spectacle, 1967, azonos címmel 1973-ban készített filmet belőle) Debord az elidegenedést egy a képek által irányított társadalmi jelenségnek tekintette. Marx és Lukács György fogalmait is továbbgondoló elemzéseiben rávilágított a média társadalmi, történelmi, gazdasági és lélektani összefüggéseire.
A Situationniste Internationale folyóirat 12 száma jelent meg 1958 és 1969 között. Az itt megjelent írásokból alkothatunk képet többek között a szituáció, spektákulum, pszichogeográfia, dérive, détournement, rekuperáció szituacionista fogalmakról, eljárásokról; ebben a folyóiratban jelentek meg a szituacionisták egyik vezető egyéniségének, Kotányi Attilának az egyetemes várostervezésről szóló írásai is. (Kotányi Attiláról ld. Wendriner Aladár: Kotányi Attila (1923–2003), in Deréky Pál és Müllner András (szerk.): Né/ma? Tanulmányok a magyar neavantgárd köréből, Ráció Kiadó, Budapest, pp. 305-314.
Guy Debord a belső viták következményeképpen sorra kizárta a tagokat a szituacionisták köréből, végül a mozgalom 1972-ben Raoul Vaneigem kiválásával oszlott fel.