Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

Pizsama

Dan Chiasson

versei

2011. május 25.

Visit

(lat. „látott”, „nézett”)

A haldoklás nem átöltözés

volt, nem is egy esély

pizsama-viselésre. Tudtam,

hogy végtagjai merevek

hét éve, akár Dante egyik

öngyilkosának, akit élve

zártak egy fába. Tudta,

minden fájdalom megerősíti

végül, nézte, ez hogyan

történik vele és engem is

nézett, ahogy őt néztem.

Az ablakból látott, mikor

kihoztam egy horgászbotot

a fészerből és beraktam a kocsimba.

„Láttam, hogy elloptad

a pisztrángozó botomat”, mondta,

azt jelentette, „még nem haltam meg”.

Úgyhogy visszatettem. Olyan volt

halálát látni, mintha egy kölyök

tízórais zacskót fújt volna tele

levegővel, hogy aztán kiengedje.

Húsa, mi egykor hús volt,

majd szilfa, hamuvá vált.

Egy hétig maradtam, aztán,

amikor már nem haldoklott

tovább, elindultam.

A tárgyak utóélete

Az orgona az üveg mögött, a régi kapa, amit behoztak.

Azt álmodtam, hogy az orgona

fullasztó ölelésébe burkolva alszom.

Felébredtem és az ágyamban találtam

a régi kapát, agyag száradt végtagjaimra.

Az öreg védőruhák porladó csillámja.

Azt álmodtam, hogy beborít a szétmálló

hadtörténeti könyvek krétája.

Felébredtem és rájöttem, hogy én

írtam Vermont kiürítési tervét.

A pince, ahol a húskonzerveket tartották.

Álmomban Kennedyék meghívtak

piknikezni, éppen olyanok, mint mi.

Nagyapám írta azt a kódot,

ami fenntartotta a hidegháborút.

A régi kapa, amit behoztak. A horgászbot, amit megpróbáltam ellopni.

Azt hittem, hogy fáradtak a szemei,

mert a karjait és lábait lekötötték.

A halálát soha nem kívántam,

azt kívántam, vakuljon meg.

KRUSOVSZKY Dénes fordításai