Szurtos sarok

1965. november 1.

Régóta kínoz már
a kőszáli madonna,
mondjuk rá
néz az égből engem
Nagy kék szájából
és szeméből
olvasom a panaszokat
Ő írta át acélosan
ultramarinra a bibliát
az (én nászi) ajándékomat
az ács pedig nagyokat
kalapált
szegény fiú mondták
többen mert hát...
így maradt ő apa nélkül
csillagzattal megjelölten
Azóta sok táblát tartattam
és törettem és véstem
megint, noha tudom
hogy én iszom meg a levit:
Eltűrtem az apostolok
kegyességét, de azért
büntetek úgy ahogy tudok
meglakoltak ugye az
asszisztensek? (mit mást is tehettek)
ide figyelj hát
szűzek szűze és fiúknak anyja
gyanús ház szülötte
fesd vörösre szemed szád
állj ki a sarokra.