Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

NIETZSCHE

R. J. Hollingdale

Rövid Nietzsche-életrajz

1994. december 1.

1984

Friedrich Wilhelm Nietzsche megszületik Porosz-Szászországban (október 15.), a Lűtzen közelében fekvő röckeni parókián. Apja, Karl Ludwig Nietzsche (szül. 1813-ban, ugyanabban az évben, mint Wagner) a falu lelkésze, maga is lelkész fia; anyja, Franziska Nietzsche (szűl. Oeh-ler, 1826-ban, tehát mindössze tizennyolc éves) a kőzeti Pobles falu lelkészének a lánya. Friedrich Wilhelm - apja az éppen uralkodó porosz király után nevezte ígyházasságuk első gyermeke. Még két gyerekük született: Elisabeth (1846. július 10.) és Josef (1848. február, meghalt 1850 januárjában).

1849

Meghal Nietzsche lelkész (július 2?.); a halál oka ``agylágyulás" (encephalomalacia), egy elesést követően.

1850

A család - vagyis Nietzsche, apai nagyanyja, anyja, húga és két hajadon nagynénje - kénytelen elhagyni a parókiát, és elköltöznek a türingiai Naumburgba (április), ahol Nietzsche a város fiúiskolájába jár. 1851-ben átmegy egy magán előkészítő iskolába.

1854

Középiskolába jár (Domgymnasium), ahol mint tehetséges tanulót tartják számon. fennmaradt juveníliája megerősíti ezt az értékelést, bár semmi sem utal koraérett eredetiségre. Az 1856-os esztendő nyarán állandó tejfájás és szemproblémák miatt távozik az iskolából.

1858

A család a Weingarten 18-ba költözik, amely az első Nietzsche Archívum. Nietzsche október 5-tőt a porosz Rugbyben [híres és nagy múltú fiúiskola Angliában-a ford.], Schulpfortában jár iskolába. Eleinte túl keménynek találja a fegyelmet, és honvágy gyötri; később, mikor rájön, hogy a tananyagban legfontosabbnak tekintett klasszikus stúdiumokban minden nehézség nélkül kitűnő, továbbá hogy kimagasló tanítványnak tartják, megbarátkozik Schulpforiával. Eredményei más tárgyakból ugyanakkor nem olyan figyelemre méltóak. (A vizsgabizottság ezekben a tárgyakban az iskolából való elbocsátást jelentő pontszámot adta volna neki, amikor is egyikük, feltehetően egy klasszika-filológus, azt mondta: ``De hát, meine Herren, valóban meg akarjuk buktatni a legjobb tanulót, aki valaha is megfordult Pfortában?"

1860

Két naumburgi barátjával, Wilhelm Pinderrel és Gustav Kruggal megalakítja a Germania irodalmi társaságot (július 25.), s a következő három évben esszéket, költeményeket, fogalmazásokat írnak ennek keretében. 1861 márciusában Krug a Trisztán és Izoldáról értekezik, és Nietzsche először hall Wagnerről. De kedvenc zeneszerzője a Pfortán mindvégig Schumann marad (meghalt 1856-ban, mindazanáltal kortárs, ``modern" komponista; a be nem mutatott Tristan még a jövő zenéje).

1864

Elhagyja Pfortát (szeptember4.), és beiratkozik a bonni egyetemre (október 16.) mint teológia és filológia szakos hallgató; utóbbi tárgyban Friedrich Ritschl tanítványa, akit majd Lipcsébe is kővel.

1865

Paul Deussen közli (Erinnerungen an Friedrich Nietzsche, hogy Nietzsche említette neki, miszerint Kölnben (február) akarata ellenére elvitték egy bordélyba, de ő azonnal távozott. Minthogy ezt kővetően szifilisztől szenvedett, és végül annak esett áldozatul, feltehetőleg mégsem távozott azonnal, vagy később visszatért. Az 1867-es év folyamán két lipcsei orvos is kezeli szifiliszes fertőzéssel. [Nietzsche ``betegségéről", és hogy vajon szifilisz volt-e vagy sem: t. Minthogy Nietzsche az 1860-70-es évek Németországában volt egyetemi hallgató, inkább az lenne meglepő, ha nem ment volna bordélyba, legalább egyszer. H. W. Brann, Nietzsche erotikus életéről szóló alapos és élvezetes tanulmányában, a Nietzsche und die Frauenben a Zarathustranegyedik könyvében szereplő A sivatag leányairól című fejezet legfontosabb részét jelentő hoszszú verset úgy interpretálja, m int egy bordélylátogatás alig leplezett leírását- s ez az értelmezés egyáltalán nem tűnik erőltetettnek; Brann megemlít néhány kapcsolódási pontot e fenti szöveg frazeológiája és Deussen említett beszámolója között. (A verset Nietzsche Die Wüste wáchst címmel a Dionysos-Oithyramben gyűjteményébe is bevette; az a tény, hogy e vers egyike legrosszabb produkcióinak, nem érinti bizonyító erejét.) 2. Betegségének lefolyása, az 1871-es esztendő első problémáitól az 1889. év eleji teljes összeomlásig, a szifiliszre tökéletesen és tipikusan jellemző- az egyetlen nem tipikus aspektus az összeomlás és a halál kőzött eltelt idő szokatlan hosszúsága (tizenegy év). 3. Miként azt írásainak számos pontja, kivált a meglehetősen gátlástalan Ecce homo bizonyos részei feltárják, Nietzschéi nagyon erős nemiség jellemezte, rendkívüli mértékben hatottak rá a nők, még sincs semmiféle konkrét bizonyíték, sőt még célzás sem arra, hogy valaha is lefeküdt volna saját osztályába tartozó nővel, s tekintve életének bőséges dokumentáltságát, arra következtethetünk, hogy ez valóban nem is történt meg soha. Sok nőbarátja volt, de egyetlen felesége vagy szeretője sem. Az ok talán az lehetett, miként azt széles körben feltételezték, hogy Nietzsche bénító gátlásosságban szenvedett; ám ez a gátlásosság, ha valóban létezett, nem éppen annak tudatában lelte eredetét, hogy még valami másban is szenved?, valamiben, ami miatt, tekintve, hogy becsületes ember volt, őrökre meg kellett tartania ``cölibátusát" a saját osztályába tartozó nőkkel való kapcsolatában? Csupán két ismert eset van, amikor az érzés nyomása átszakítja a gátakat; ezekről az alábbiakban még lesz szó. (Richard Wagner úgy vélte, hogy felfedezte a fiatal Nietzsche gyakori fejfájásainak és kimerüléseinek okát, jelesül a ``túlzásba vitt maszturbáció"-ban. E diagnózisát egy levélben közölte Nietzsche frankfurti orvosával, Otto Eiserrel; mikor Nietzsche ezt megtudta, iszonyú dühös lett, és kijelentette, hogy sohasem fogja megbocsátani ``ezt a beavatkozást".)]

1865 húsvétja táján abbahagyja teológiai stúdiumait (keresztény hite elvesztésének következményeképp); augusztus 17én elhagyja Bonnt és Lipcsébe megy. Október végén vagy november elején egy antikvár könyvkereskedésben megérzésére hallgatva megveszi az addig számára ismeretlen Schopenhauer-művet, A világ mint akarat és képzetet; nem sokkal ezután már úgy vall magáról barátainak, hogy ``schopenhaueriánus" lett.

1866

Nietzsche Theogniszról szóló munkája meggyőzi Ritschlt arról, hogy Nietzsche korosztályában a legelőrehaladottabb tanítvány, akit valaha is tanított, és ezt február 24-én meg is mondja neki; ettől kezdve Nietzsche Ritschl protezsáltja. A nyár folyamán elolvassa F. A. Lange A materia-lizmus története című könyvét. Az Erwin Rohdéhoz fűződő barátság kezdete.

1867

Nietzsche első publikációja: Zur Geschichte der Theognideischen Spruchsammlunga Rheinische Museum für Philologie-bon. Egyéves katonai szolgálatra sorozzák be egy tüzérségi ezred lovasosztagába (október 9.-1868. október 15.).

1868

A De Laertii Diogenis fontibuss más filológiai tanulmányok jelennek meg a Rheinische Museumban és a Litterarische Centralblattban (1869-ben is). ``Megtér" Wagnerhez a Tristan és a Meistersinger egy előadását hallván (október 28.), majd tizenegy nappal később személyesen is találkozik vele Wagner sógoránál, Hermann Brockhausnál; megtudja, hogy Wagner is csodálója Schopenhauernek, s ezután Wagner és Schopenhauer valamifél ée keveréke alkotja érzelmileg Nietzsche új vallását.

1869

Nietzschéi jelölik a bázeli egyetem klasszika-filológia tanárának, valamint görögtanárnak a nyelvtani iskolák szövetségénél (február 13.), huszonnégy éves ekkor. A jelölés Ritschl javaslatára történt. Vizsga nélkül elnyeri a doktorátust Lipcsében (március 23.). Bázel megkeresésére felmentik katonai kőtelezettségei alól (azaz megszűnik porosz állampolgárnak lenni), és kérik svájci honosítását. Az előző teljesül, a második nem, minthogy hiányoznak bizonyos adminisztratív követelmények. (Ezek később teljesülnek, de Nietzsche elm ulasztja az újabb folyamodványt, ami azt jelenti, hogy élete végéig ``hontalan" marad.) Április 19-én érkezik Bázelbe. Május 15-én Luzern közelében, Triebschenben meglátogatja Wagnert, de nem láthatja, ezért visszatér május 17-én; meghívják Wagner születésnapi ünnepségére 22-ére, de egyetemi kötelezettségei miatt ennek nem tud eleget tenni. A június 5-e és 7-e közötti hétvégét azonban ismét náluk tölti, és ettől fogva gyakori vendég náluk; 1872 áprilisáig, három év alatt huszonhárom alkalommal vendégeskedik Wagneréknál, ezt kővetően Wagner Bayreuthba megy. Székfoglaló előad-ás Homérosz és a klasszika-filológia címmel május 28-án. Találkozik a történész Jakob Burckhardttal (szű1.1818) és a teológus Franz Overbeckkel (szül. 1837). A karácsonyt Wagnerrel tölti.

1870

Nyilvános előadások A görög zenedrámáró/(január 18.) és Szókratész és a tragédia (február 1.) címmel. Kieszközli, hogy szanitécként szolgálhasson a porosz hadseregnél (augusztus 11.); vérhas és diftéria következtében összeesik (szeptember 7.), azt követően, hogy három nap és három éjjel megállás nélkül sebesülteket ápolt Erlangenben. Október végén visszatér Bázelbe, a karácsonyt ismét Wagnerrel tölti, de előzőleg ott volt a Siegfried Idyll első előadásán is a triebscheni házban.

1871

Nietzsche sikertelenül pályázik egy bázeli filozófiai tanári állásra (január). Ekkor kezd gyakrabban szenvedni rendszeresen visszatérő kimerültségtől, és ettől fogva soha nincs igazán jól. Február 15én szabadságolják ``egészségének viszszanyerése céljából"; ellátogat Luganóba, a berni Oberlandra, Naumburgba és Lipcsébe, közben dolgozik A tragédia születésén. Az év végén tér vissza Bázelbe.

1872

Januárban megjelenikA tragédia születése.Nyilvános előadások A nevelési intézményekjövőjéről (január 16., február 6. és 27., március 5. és 23.). Részt vesz a bayreuthi Űnnepi Játékok Színházának alapkőletételénél (május 22.). Találkozás Paul Rée-vet.

1873

Megjelenik a Korszerűtlen elmélkedések l.~ David Srauss.

1874

Megjelenik a Korszerűtlen elmélkedések ll.' A történelem hasznáról és káráról, valamint lll: Schopenhauer mint nevelőAz év során Nietzschében először fogalmazódik meg tudatosan korábban tudattalan elégedetlensége és lázadása Wagner-Schopenhauerrel szemben; eleinte tudatosan ellenáll és védekezik ezen elégedetlenségével szemben; mindez egyfajta belső feszültséghez vezet, s ezek olyan durva jelenetekben nyilvánulnak meg, mint amely például augusztusban zajlik le Nietzsche és Wagner kőzött; később bebizonyosodik: ez volt az utolsó magánlátogatás. Ez után Nietzsche közel két évig nem látja Wagnert.

1875

Találkozás Peter Gasttal, aki később Nietzsche első ``tanítványa" lesz. Vad tejfájások és hányási rohamok gyötrik júni usban, s ez megakadályozza szándékában, hogy Bayreuthba látogasson; a feke-te-erdőbeli Steinbadba megy ``kúrára", és rögtőn jobban érzi magát. Elisabeth Bázelbe költőzik és berendezkedik a maga és bátyja számára. Karácsonykor Nietzsche megint borzalmas állapotban van.

1876

Nem szűnő betegeskedése miatt Bázelből hosszabb időre eltávozást kap. Genfben megkéri Mathilde Trampedach kezét; visszautasíttatik. Április közepén visszatér Bázelbe. Júliusban megjelenik a Korszerűtlen elmélkedések lV: Richard Wagner Bayieuthban.Július 24-én Nietzsche megjelenik Bayreuthban az első ünnepi játékokon, részt vesz a próbákon, fejés szemproblémák miatt azonban a fesztivál hivatalos megkezdése előtt távoznia kell; a bajor-erdei Klingenbrunnba megy, és idejének nagy részét pszichológiai reflexiók írásával múlatja, amelyek később az Emberi, túlságosan is emberi részét fogják képezni. Tíz nap után Elisabeth kéri, hogy térjen vissza Bayreuthba, augusztus 12-én ezt meg is teszi, és részt vesz a A Niebelung-gyűrű első nyilvános ciklusán (augusztus 13.,14.,16. és f 7.). Kerüli Wagnert, elmulasztja a második ciklust, majd 27-én visszatér Bázelbe. Az egyetem egyéves betegszabadságot engedélyez számára (október 15.); ekkor már a Waadt kantonbeli Bexben van, majd október 20án Rée-vet és a regényíró Albert Brennerrel Sorrentóba megy, ahol egy Malwida von Meysenbug által bérelt, Nápolyra és a Vezúvra néző tengerparti villában laknak négyesben. A három férfiú mindegyike könyvén dolgozik, Rée Az erkölcsi érzékeléseredetéről ön,Nietzsche az Emberi, túlságosan is emberin. Wagner szintén Sorrentóban jár, ekkor találkoznak utoljára Nietzschével.

1877

Nietzsche májusban elhagyja Sorrentót, egyedűt utazgat Itáliában és Svájcban, majd ősszel visszatér Bázelbe; megint helyrehozzák a házat Elisabethtel, Gast csatlakozik harmadiknak (szeptember 1.), Nietzsche újra tanítani kezd.

1878

Májusban megjelenik az Emberi, túlságosan is emberi. Júniusban Elisabeth visszamegy Naumburgba. Wagner tudatja, hogy az Emberit szerzője elmezavara nyilvánvaló jelének tekinti: ``Megtettem neki azt a szívességet..., hogy nem olvastam el a könyvét, és leghőbb vágyam és reményem, hogy egy napon köszönetet fog mondani nekem ezért." A főbbi ismerős ugyancsak idegenkedik az új könyvtől.

1879

Februárban megjelenik a Vegyes vélemények és mondások (az Emberi, túlságosan is emberi ``első függeléke"). Áprilisban Nietzsche minden eddig tapasztaltnál rettenetesebb és tartósabb migrénrohamot és rosszullétet él át. Overbeck táviratozik Elisabethnek, aki Bázelba jön és Nietzschéi a halál szélén találja. Május 2-án az egyetemhez folyamodik, hogy mentsék fel minden kőtelezettség alól; június 14-én nyugdíjazzák. Elisabethtel a Bern közeli Bremgarten-kastélyba utaznak, majd Zürichbe, majd Nietzsche egyedűt St. Moritzba, itt fejezi be szeptemberben A vándor és árnyékát (az Emberi, túlságosan is emberi ``második függeléke"). Októberben Naumburgba megy. Ennek az évnek 118 napján szenvedett súlyos rohamoktól.

1880

Megjelenik A vándor és árnyéka, megírja a Hajnalpírt. Rivába megy (február), ahol Gast csatlakozik hozzá; együtt mennek Gast velencei otthonába (március); majd Marienbadba (június); vissza Naumburgba (szeptember); aztán újra délnek: Bázel, Stresa, Genova, itt tölti a telet. Viszonya borzasztó egészségi állapotához ``filozofikus": ``A mindennapos harc a fejfájás és a nevetségesen sokféle bántalmak ellen a figyelemnek olyan mennyiségét követelik, hogy a kicsinyessé válás állandó veszélye fenyeget - ugyanakkor ellensúlya is azoknak a .., magasröptű tendenciáknak, melyek olyan hatalommal bírnak fölöttem, hogy valamiféle ellensúly nélkül megőrülnék."

1881

Júniusban megjelenik a Hajnalpír, írni kezdi A vidám tudományt. Recoaróba megy, majd Rivába Gasttal (április/, majd egyedül St. Moritzba (június). Június második felében: Sils-Maria- ``nem ismerek természetemnek ennél megfelelőbb helyet, mint ez a kis magaslati hely" -,ahol egy a polgármester házához hozzáépített szobát vesz ki. Októberben visszatér Genovába. Novemberben először látja a Carment, amelyet mint Wagner ellenpólusát értékel.

1882

Júliusban befejezi A vidám tudományt, amely ősszel meg is jelenik. Paul Rée-vel Genovában (február); márciusban Rómába mennek Malwidához, ahol Nietzsche találkozik Lou Saloméval, és elhatározza, hogy megkéri a kezét. Nietzsche Messinába megy (március vége), aztán Rómába (április vége), Rée bemutatja Lounak. Két nap múlva Rée megmondja Lounak, hogy Nietzsche őt kérte meg, hogy a nevében kérje meg a kezét. Lou elhárítja mindkettejük házassági kísérletét, ezzel szemben egy plátói ménege-trois-t javasol; mindketten, faute de mieux, egyetértenek. Rengeteg időt töltenek együtt, lefényképeztetik magukat egy fotográfus műtermi műszekerén: Nietzsche és Rée befogva a kocsirúdhoz, Fräulein Salomé kocsis pedig hajtja őket, egy korbáccsal vígan hadonászva. A huszonegy éves Lou Salomé a legkevésbé prűd és a legszórakoztatóbb nő, akivel Nietzsche eddig találkozott; sőt, a legintelligensebb; Nietzsche szerelembe esik, egészségi állapotával össze férhetetlen módon. Májusban Luzernban személyesen is megkéri a kezét, ismét visszautasíttatik; Lou egy újmódi, emancipált nő, aki független akar lenni (és aki - amiként azt, úgy gondolom, Nietzsche is sejtette - frigid volt). De a ménagetrois még mindig működik, kővetkező célpontjuk Bécs. Mindezek titokban maradnak Nietzsche anyja és húga előtt, minthogy ők ezt iszonyúan erkölcstelennek ítélnék. Augusztus folyamán Nietzsche, Lou és Elisabeth Tautenburgban (Tűringig); Elisabeth megtudja az erkölcstelen tervet, és Lou távozásának napján (augusztus 26.) óriási veszekedés fivér és nővér kőzött. Nietzsche Naumburgba megy; Elisabeth közben ír a mamának, és elmondja, mi folyik; óriási veszekedés anya és fia kőzött. Nietzsche Lipcsébe megy: három hét Louval és Rée-vel, akik anélkül távoznak, hogy megbeszélték volna a következő találkozót; a következő hónap során (november) eluralkodik benne a sejtelem, hogy kerülik. Bázel, Genova, Rapallo; szinte őrjöng a csalódottságtól és az önmegvetéstől, érzelmileg és fizikailag teljesen kimerült.

1883

Januárban és februárban megírja az lm-ígyen szó/a Zarathustra első részét; Nietzsche általa nyeri vissza egyensúlyát. Február 13-án Velencében meghal Wagner. Kibékülés Elisabethtel. Genova és Róma (május-június) következik, majd Sils-Maria (június), ahol megírja a Zarathustra második részét. Nemsokára mindkét rész megjelenik. Szeptemberben visszatér Naumburgba és megtudja, hogy Elisabeth eljegyezte magát Bernhard Főrsterrel, egy prominens antiszemitával. Október: Genova, november: Nizza.

1884

Január folyamán megírja a Zarathustra harmadik részét; a munka ugyanebben az évben meg is jelenik. Megkezdődnek azelőkészületek A hatalom akarásá hoz. Velencébe megy (április), majd Sils-Mariába (július); októberben Zürichben van (találkozás Gottfried Kellerrel), aztán vissza Nizzába.

1885

Megírja a Zarathustra negyedik részét, melyet magánkiadásban publikált. Velencébe megy (április), később Sils-Mariába (június). Elisabeth és Förster házasságot kötnek (május 22., Wagner születésnapja) és elköltöznek Paraguayba, az Új-Németország kolóniára. Nietzsche Naumburgba megy (szeptember), aztán vissza Nizzába.

1886

Megírja és megjelenteti a Túl jón és rosszont.Naumburgba megy (május); Lipcsében utoljára találkozik Rohdéval. Újra Sils-Mariába látogat (július), aztán Genovába (szeptember) és Nizzába (október). Előszavak korábbi műveinek új kiadásaihoz (1887-ben is).

1887

Megírja és megjelenteti Az erkölcs genealógiájárólt; abbahagyja A hatalom akarását, helyébe lép a Minden érlék átértékelése; megírja és megjelenésre előkészíti a Bálványok a/konyát; megírja Az Antikrisztust és az Ecce homót Nietzsche tonna Wagner és a Dionüszosz-ditirambusokösszeállítása. Torinóba megy (április), Sils-Mariába (június), majd viszsza Torinóba (szeptember). A berni Bund című újság január elsejei számában közzéteszi az első egész munkásságával foglalkozó cikket (Kart Spitteler tollából); áprilisban Georg Brandes Nietzsche filozófiájáról tart előadásokat Koppenhágában. Nietzsche egészségi állapota megtévesztő javulást mutat, és az év utolsó negyedében egy morbid eufória áldozata, mely már a teljes összeomlás közvetlen előjátéka.

1889

Elveti a Minden érték átértékelését. Torinóban (január 3.) a piazza Carlo Albertón összeesik; mikor magához tér, főbbé már nem épelméjű. Rövid leveleket küldözget barátainak, ismerőseinek és közéleti embereknek, kinyilatkoztatva ``Dionüszosz"ként vagy ``a megfeszített"-ként való eljövetelét. Overbeck Torinóba jön és Nietzschét egy bázeli egyetemi klinikára szállítja (január 10.). A diagnózis: ``paralysis progressiva". Január 11-én átviszik a jénai egyetemi klinikára. Január végén megjelenik a Bálványok a/konya, magánkiadásban a Nietzsche contra Wagner. Förster Paraguayban öngyilkosságot követ el (június) a gyarmati vállalkozásaival kapcsolatos csalások miatti büntetőeljárástól való félelmében.

1890

Nietzschét anyja visszaviszi a naumburgi házba, a Weingarten 18-ba, ahol egyedül ápolja.

1892

Nietzsche megjelent műveinek összegyűjtött kiadását tervezik kiadni és egy válogatást hátrahagyott jegyzeteiből Gast szerkesztésében.

1893

Elisabeth visszatér Paraguayból, és Gast kiadása abbamarad (1894) Elisabeth ellenállása miatt (``ki kérte meg önt, hogy szerkesző legyen?"); egy másik összegyűjtött kiadást kezdeményez, amely nyilvánvalóan ugyancsak abbamarad a szerkesztői módszerek összeegyeztethetetlensége miatt. Februárban (1894) Elisabeth a Weingarten 18-ban megalapítja a Nietzsche Archívumot.

1895

Megjelenik Az Antikrisztus és a Nietzsche contra Wagner. Elisabeth birtokába jut az összes Nietzsche-mű szerzői jogának. Nietzsche, mentálisan egy gyerek, kezd megbénulni.

1896

Elisabeth Weimarba költözteti az archívumot.

1897

Nietzsche anyja meghal (április 20.); Elisabeth átszállítja Nietzschét Weimarba, s őt is, valamint az archívumot is a Silberblick-villába költözteti.

1899

Elkezdődik az összegyűjtött művek harmadik kiadása.

1900

Weimarban meghal Nietzsche (augusztus 25.).

F. Zs. fordítása

(Az Ecce homo angol kiadásából, Penguin,1983.)