Már
kapható
Tanácstalan köztársaság
című
számunk!
2019.
Brasnyó István
Csépe Imre: Fordul a szél
(Regény, Fórum, Novi Sad, 1965)
1965. szeptember 1.
Csépe Imre ismert író. Állítólag jobbára arról ismert, hogy az írás művészetének kompromittálását kevesen tudták oly tökélyre emelni, mint ő. A 230 oldalas, új könyve azonban becsapott bennünket, mi ugyanis újat vártunk tőle: regényt. A terjedelem viszont nem kötelezhet egy könyvet arra, hogy valójában regény legyen – tartalmilag az.
Azok a mentegetőzések, amelyekkel a kiadó kibocsátotta ezt a kötetet, elfogadhatatlanok:
1. „...a két háború közti Bácska életét mutatja be az alul levők, béresek, harmadosok, részesek szemével nézve.”
– De hiányoljuk ám a művész szemét, a szociográfus szemét stb., valamint írni tudását...
2. „Sok szereplő mozgatása, több eseményszál párhuzamos bonyolítása, majd egymásba szövése révén sikerült az írónak nemcsak egységes kompozícióba összefogni ezt az érdekes történetet, hanem érdekfeszítő olvasmányá is formálni.”
– Az Amerikai Egyesült Államokban tudtunkkal évenként megrendezik a hagyományos füllentési versenyt.
3. „...a sok-sok lírai elem, s nem utolsósorban Csépe ízes-zamatos népies nyelvezete a biztosíték arra, hogy a népszerű író oly sok híve... ezúttal sem fog csalódni benne.”
– Regényről lévén szó, a lírai elemeket a költőkre bízzuk. Az ,,ízes-zamatos népies nyelvezet” tekintetében pedig tessék kiszállni a helyszínre, annak a bizonyos „zamatnak” a felkutatására. Csalódás nincs kizárva: a könyvben található szólások, kiszólások etc. etc. nem népi eredetűek, inkább egyszerűen csak trágárságok, ízetlenségek.
Bálint György egy helyen ezt írta: „Kevesen látják be, hogy ha őstehetség van is, ősműveltség elképzelhetetlen.” És íme, Bálint György segítségével ez alkalommal igen tömören meg tudtuk fogalmazni véleményünket erről a könyvről.