EX a facebookon
MEGRENDELÉS / ELŐFIZETÉS
galéria / fórum Galéria Fórum
ÚJ Symposion
EX
Támogatók






PLPI
2021. augusztus 3. | Hermina, Lídia, Kamélia napjaAKTUÁLIS SZÁM:996279. látogató
Aktuális EX címlapajánlás

 

Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

ILIA TANÁR ÚR

Ilia Mihály

Napló

2007. április 2.

1996. október 20. Vasárnap.

Vasárnap, délelőtt. A szegedi rádióban Forgács Ilona beszélget a chicagói Szathmáry Lajossal. Amint a beszélgetés végén kiderül, a riportalany már halott. Ki volt Szathmáry Lajos? Újságíró, író, chicagói vendéglős, nagy szakács, borszakértő. És könyvgyűjtő. A hungarológia legnagyobb gyűjtője és ajándékozója, könyvritkaságait ezerszám adományozta el élete végén, egyetemeknek, könyvtáraknak. Különleges műfajt művelt írásaiban élete végén, irodalmi értékű ételrecepteket írt. Szakácskönyvei angol nyelven már a megjelenésükkor könyvritkaságok voltak. Amerikai jelesek, Nobel-díjasok, írók, művészek voltak a vendégei, versek szólnak hozzá, festmények kedvelt alakja volt. Ő maga is jól rajzolt, könyveket adott ki gyűjteménye ritkaságaiból. Fordított angolból magyarra, magyarból angolra. Több ember rejtőzött benne. Az egykori erdélyi újságíróból előbb világvándor lett, majd világhírű művelődéstörténész, szakács, nagy amerikai fogadások vendéglátója, amerikai egyetemek kulináris professzora. Magyar volt. Magyar ember volt.

Október 21. Hétfő.

Lengyel Andrással beszélgetek Baróti De-zsőről, egykori tanáromról, aki a szegedi fiatalok mozgalmának alapítója volt. Nekem irodalomtanárom az egyetemen. Professzor, dékán, rektor, majd '56 után börtön, irodalmi múzeum, külszolgálat, professzorság, nyugdíj. 85 éve született, két éve halott. Ragyogó indulása volt. Fiatalságának társai között ott van Radnóti Miklós, Buday György, Ortutay, Erdei Ferenc stb. Eszembe jut, mennyit beszélt arról, hogy Mikes Kelemen levelei misszilis levelek voltak, nem hittük el neki, de azt sem, hogy Szép Ilonka (Vörösmarty) utalása („Áll a ház még, bár fogy gazdagsága") a napóleoni háborúk okozta gazdasági válságra utal a versben. Szeretett ilyen korhoz kötött megjegyzéseket tenni. De ha a szobájában néhány hallgatója előtt a francia irodalom harmincas évekbeli dolgairól beszélt, kiderült, hogy kitűnő irodalomértő. Radnótit mindig közel tudta varázsolni a hallgatóságához. Ragyogó indulásai, nehéz pályaszakaszai voltak. Mennyi volt ebben a kor szerepe és mennyi a szerepjátszás? Holnap emlékülés lesz Szegeden a tiszteletére.

Dr. Simon Miklós bőrgyógyász professzor, ő, hála Istennek, él! Nyolcvan fölött van, szakmai elismertsége a szögedi klinika glóriáját növeli. A betegek nagy légiója hálás neki. De vajon ki tudja, hogy kiváló hadtörténeti, katonatörténeti érdeklődése van, s az éremgyűjtés már több, mint szenvedélye. A köztársaság kori Róma érmeiről beszélgettünk, életemben először van a kezemben ilyen.

Ilia Borbála (5 éves), Ilia Gergely (3 éves) múzeumi látogatáson vannak. Az utóbbi mondja a régészeti kiállításon: sok csontház van itt (a csontváz helyett).

Október 22-23. Kedd, szerda.

Szó, szó, szó. Negyvenéves évforduló. Bár a lapokban, a rádióban és a televízióban néhány nagyon szép írás, műsor. Például a rádióban Pikó és Balog urak műsora a személyességével hat. (Szögedi férfiak, egykori hallgatóim, kicsit büszkélkedem velük magam előtt, ha hallom őket.) De a pártvezérek most sem tagadták meg magukat, az évfordulón tüzes propagandabeszédeket tartottak. Úgy látszik, nem jó múltnak lenni, mert nem tudható, hogy mit csinál vele az utókor. És az is szomorkás bizonyosság, hogy a politikát, az emberiségnek ezt a génhibáját, nem lehet sehonnét kiiktatni.

Még az egyetemi szünet előtt megkérdeztem hallgatóimat: hajlandók-e elolvasni Móra Négy apának egy leánya (A festő halála) című regényét. Bizonytalan igen volt a válasz. Egyik fiatal egyetemi kollégám mosolyogva kérdezi: kell Mórát olvasni az egyetemen? Gyönge ellenérvem, belátom: „A szegedin talán igen." De ez a regény fölöttébb érdekes, Móra a regényírásról ír regényt. Minden új elemző iskola felfedezhetné, ha a szakemberek olvasnák Mórát. Magam ezentúl még azért is különös érdeklődéssel vagyok e mű iránt, mert még ismertem a regény modelljeinek némelyikét, sőt, rokonaim is voltak.

Október 24. Csütörtök.

Olvasom, hogy valaki, aki igen nagy pénzzel sáros, megint az idegei állapotára hivatkozva nem jelent meg a kihallgatáson. Vajon, amikor Kolompárt Kiskundorozsmán elkapják biciklilopásért a rendőrök, megkérdezik-e tőle, hogy milyen az idegállapota, kedélye, van-e kedve vallomást tenni? Eszembe jut Kecskemét egykori főügyésze, aki egy bizonyos Bankó (Bánk!) nevű magyar főúrról tragédiát írt, művében remek ideillő idézetek vannak.

Október 27. Vasárnap.

A Kalligram című pozsonyi folyóirat 1996. októberi számának tüzetes olvasása. Hizsnyai Zoltán főszerkesztő kitűnően vezérli a lapot, minden szám erős meghívás az olvasásra. Az októberi Juraj Špitzer-emlékszám. Juraj Špitzer szlovák, zsidó költő, regényíró és esszéíró volt, erős magyar kapcsolatokkal, vonzalmakkal, a régi magyar irodalom iránti különös érdeklődéssel. Mindez egy kicsit sok, ebben a közép-európai régióban szlovák zsidónak lenni és magyarbarátnak - ez majdnem önkínzás. De J. Špitzer mindhárom volt, mellé még jó író is. A Kalligram arra döbbent rá, nem tudjuk, hogy kikkel élünk szomszédságban. A hazai magyar olvasó hálás lehet a pozsonyi magyar folyóiratnak, hogy rendszeresen tudósít erről a terra incognitáról.

Szomorú tény viszont, hogy az Irodalmi Szemle, a másik pozsonyi folyóirat megszűnt, mert nem volt pénz a megjelenésére.

Október 29. Kedd.

Ötvenéves a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium. A Fehér Imre szerkesztette évkönyvet olvasgatom. Fehér tanár úr is valamikor hallgatónk volt. Eszembe jutnak a régi magyar vidéki iskolák évkönyvei. Ezekből indultak a tudomány és művészet nagy alakjai. A törökszentmiklósi gimnázium évkönyvében ott van egy fénykép, Darvasi László felolvas iskolai utódainak. Ő is innét indult. Szép és hálás dolog lehet az egykori iskolában szerepelni.

Pesten összegyűltek a filmvilág magyar és magyar származású jelesei. Büszkék vagyunk rájuk, szeretjük mondani, hogy mennyi kiválóságot adtunk a filmvilágnak. Persze, ha a magyar névsor mellett ott volna a cseh meg a lengyel névsor is, kicsit meglepődnénk. Ők is sokat adtak. De szüksége van a kis népnek erre a büszkélkedésre, valamivel erősítenie kell megcsappanó önérték-tudatát.

Dr. Apró Ferenc születésnapja. Szögedi ügyvéd a XIX. századi fajtából. Helytörténész, művészettörténész, irodalomtörténész. Babits szegedi éveiről szóló könyvét az irodalmi adatnyomozás módszerkönyveként kellene tanítani. Látom, amint Apró Ferenc ballag a Tisza Lajos körúti irodája felé. A régi Szeged szellemalakjai kísérik.

Szegedi Egyetem, 1996. nov. 5. ‒ 10.

 


EX Symposion 2004 All rights reserved ©  |  Főszerkesztő: Bozsik Péter  |  Kiadja az EX Symposion Alapítvány  |  bozsik@exsymposion.hu  |  Webdesign: Pozitív Logika Kft.