EX a facebookon
MEGRENDELÉS / ELŐFIZETÉS
galéria / fórum Galéria Fórum
ÚJ Symposion
EX
Támogatók






PLPI
2021. december 4. | Borbála, Barbara, János napjaAKTUÁLIS SZÁM:1015412. látogató
Aktuális EX címlapajánlás

 

Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

A Gonosz banalitása

Balogh József

MILLENIUM

-végátélet-

Olyan volt anyád,
mint a szőlőtő a szőlőskertben,
amelyet víz mellé ültettek:
termékeny volt, sok hajtása lett a sok víztől

Ezékiel 19/10

1999. május 3.

előének

1992-ben a CBS Társaság felkérésére készített, kétrészes az Intruders (Támadók) címmel bemutatott film készítése közben Chris Carter forgatókönyvíró, producer találkozott egy pszichológussal, aki azt állította, hogy az észak-amerikai lakosság 3%-a hisz a paranormális jelenségekben. "Az X-akták ebből az érdeklődésből nőtt ki" - mondja Carter.

1993. szeptember 10-én volt a sorozat premierje - Gillian Anderson mint Scully ügynök, míg David Duchovny mint Mulder mutatkozott be, mindketten FBI-ügynököket alakítottak, akik megoldatlan esetekre szakosodtak - óriási sikerrel. Még szeptemberben Carter megkapja a megbízást 22 - később 24 - rész elkészítésére. Váltakozó nézettséggel futotta aztán szezonjait a sorozat a FOX-nál, 1995-re azonban már kultuszfilm volt az X-akták - leginkább a tanult városiak 18-34 év közötti korosztályait hódította meg. 1997-re a FOX legnézettebb műsora lett az X-akták, s amikor a cég kábeltévés leányvállalatának eladta az ismétlési jogot, 600 ezer dollárt kasszírozott epizódonként. Ez a valaha is kifizetett legmagasabb összeg, amit sorozatra szántak az USA-ban.

Carter 1995-ben újabb 5 éves szerződést köt a tévétársasággal, ebben egy új, a 2000. esztendőben játszódó sci-fi sorozat elkészítését vállalja Millennium címmel, s egy játékfilmet az aktákból, a sorozat főszereplőivel.

Az 1996-ban megjelent, az X-aktákról szóló Frank Lovece-könyv bevezetőjében tehát ott áll jelen dolgozatunk tárgyának címe: MILLENNIUM. Amiről szólhatunk tovább - bár kezdeni sem kezdtük még a szólást - imígyen: Siratóének ez, siratóének lett (Ezékiel, 19.).

körmondat

Nem kétséges, hogy tudásunk jelenlegi állapota nem hatalmaz föl bennünket annak a szinte teljességgel képviselhető álláspontnak kifejtésére, mely szerint Chris Carter, a Millennium alkotója behatóan ismerné Gustave Flaubert és George Sand levelezését, ebbe az irányba mutató információ birtokában nem vagyunk, az esetleges ez irányú jelek kósza figyelmünket elkerülték, akárcsak az a szintén bizonyítatlan vélelem, hogy Carter esetleg nem primér szövegből, hanem közvetítő által botlott az ominózus Flaubert-mondatba, melyet majd lesz szerencsénk idézni, ha mégis, akkor viszont tudjuk, hogy Sir Arthur Conan Doyle viszont egyenesen hőse, Sherlock Holmes szájába adja a Sandnak szánt szavakat, mégpedig egy A Vöröshajúak Clubja című epizód végén, melyben Holmes zseniális következtetések után leleplezi minden idők legravaszabb bankrablási tervét, és természetesen meg is hiúsítja azt, mégpedig legnagyobb ellenfele, a titokzatos Moriarty professzor legnagyobb bosszúságára, hiszen immár harmadszor kerül szembe Holmes az ördögi bűnöző akaratával, s ebben a részben merül föl először a lehető legkomolyabban, hogy Holmesnak el kellene tűnnie, annak a Holmesnak, aki, bár nem bír Frank Black földöntúli képességeivel, ám ellentétben a most említett kollégáival, szenvedélyesen szereti és maga is műveli a hegedűjátékot, és súlyos depressziójára különböző természetes ajzószereket szed enyhülés reményében, míg Black kénytelen a munka éthoszát és a vállalt feladat maradéktalan elvégzésére tett, szinte emberfeletti kísérletét a stimuláció eszköztárából segítségül hívni, már csak azért is, mert egy kegyetlen kor, mely a végítélet felé mutat, nem engedhet meg semmiféle elkalandozást, amelyet Doyle még oly nagyvonalúan megajánlhatott kedves magándetektívének és az ő doktorának, pedig a mondat, melyet, ki tudná megmondani, talán Carter is nagyon pontosan ismer, nem változott az évtizedek során, legalábbis így idézte Holmes, bizonyos Flaubertre hivatkozva, amikor Watson doktor éppen a képességei fölötti csodálatának adott hangot, hogy: "Az ember semmi, csupán a bűne számít."

főcím

1998. január 10-én a Millennium 17. részét vetíti a TV3. Az első képen középkorú férfi a garázsműhelyben esztergál egy fafigurát. Angyal, amit a feleségének szán. A talpán Love Bill felirat olvasható. Furgon érkezik, feleség, három gyerek. A feleség vacsorázni hívja férjét - Bill Garry az, a utahbéli Ogdenből -, de a férfi nem akar vacsorázni. A legnagyobb fia is hívja. Hiába. Szombat este van. Mindjárt 7 óra. A hosszú pengéjű kézivéső belemar a fába. 9 óra 17 perckor a férfi belép a házba. Vagy. Néhány perccel előtte a kisebbik fiú megáll a lépcsősor közepén. A konyhába indult. Lepelbe burkolt testet lát. A test talán vérzik. Átvérzik a fehér gyolcson. A fiú csodálkozó arca, majd a szemszög másé már, azé, aki odalenn - talán a test fölött - áll. És fényben, hatalmas fényben látja a fiút. Egy, a teste köré szőtt fényglóriában. Tündöklő fehéren. Amikor Garry belép, meglátja a testet. Úgy emlékszem, kiabál. Fölrohan a kislány szobájába. Olyan a kislány, mintha Black lánya volna. Szinte teljes a hasonlóság. Négy és öt esztendő között, kicsikét szeplős, turcsi, fitos arc, gyönyörű vörösesbarna, természetesen göndörödő fürtök, amint a váll gömbölyű fehér bőrére omlanak. Akár egy pajkos lánykaangyal. A kislány halott. Garry ekkor telefonál. A seriffhelyettesnek. A saját beosztottjának. Mintha ennyit: "Én tettem. Megöltem őket." A kép fekete váltással a főcímbe lép. 10 óra 15 perc. A vallomás. A Millennium minden darabjának expozíciója a bűnös és az áldozat/ok végzetes találkozását mutatja. A filmidő mindig a bűn ideje is egyben, s a kezdet, mint eleve elrendelésnek is enged más irányt. Frank Black kijelölése az első néhány perc, az újabb feladat fotografálása. Fontosabb ez, mint a sorozatot azonosító állandó főcím, fontosabb akár az egyes darabok epizódcímeinél is, a szereplők elsorolásánál s az állandóan váltakozó, de mindig fölbukkanó bibliai vagy egyéb idézeteknél, melyek mottóként összegzik, mintegy előrevetítik az adott rész problematikáját. De az elébb az eredendő. Az egyetlen felütés. A gyilkos és áldozat találkozása. A világ duális felosztása. A térkép, melyet a bűn üldözője nézni kénytelen. Ami elől és előtt nem térhet ki. Valójában a "hol vagyunk?" és "hová tartunk?" önazonosságot jelenteni hivatott képi állandói csak ezután következnek. 10 óra 15 perc. Filmidő szerint. S akkor a főcím! 1. Rajz. Saját farkába harapó, vékony kígyó. Millennium. Így a felirat. Millennium, mondja Bozai József. Végítélet - teszi hozzá. 2. Barnás, archívárnyékos fotómód. Mikor megmozdul, egy nő teste lesz, háttal nekünk. Fehér ruhában. Fölötte híd íve. Kezei ernyedten maga elé esnek. 3. Eres férfikéz. Durva, szálkás faajtót nyit. Kékben. 4. Kaszáló, gyors kameramozdulat. Képe talán lépcsősor. Zöldes. Sárgás. Inkább langymeleg. 5. Jobbról felénk tartó alak. Keze kabátzsebben. Fejét, lábát kivágja a képhatár. Csak a törzset látni. Mögötte, ahogy a lép, kék vaskorlát. Esik az eső. Kékben a vízcsöppek is. 6. Imapózban összekulcsolt kézfejek egy összeszorított női combpár közepén. Gyöngyházfényű, lila lakk a körmökön. A kéz fölfelé mozdul a villanásnyi snittben. 7. Párban kitárt szobaablakok. Függöny lebben. Kintről kék fény vetül falra, mennyezetre. Minden kékfehér. Üres odabenn. 8. Felirat olvashatatlan betűi. Egy kirakatra vagy üvegajtóra, esetleg táblára írva. Zsebre tett kézzel kabátos férfi lép el az üveg előtt, s kitakarja a feliratot. Azaz azt, ami eddig árnyékolta a hisztérikusan erős, sárga lámpafényt. A férfi arca egykedvű, profilból látni. A felirat olvasható, majd elenyészik: BOMB. 9. Tűzben enyésző papírszeletek. 10. Éjszaka. Városi úttest. Szemben autók. Reflektorral közlekednek. Vörösből induló, ibolya, sárga és kék lámpafény. 11. Vörös folyadék éppen egy másik folyékony anyagba hatol. Terjed, lebeg. Kőszerű, sárga tömb a kevercs mellett. Azonosíthatatlan. Pillanatnyi.

- nincs más mód, mint pontról pontra. elmondani úgy. úgy, ahogy van. elsorolni mind. a 27 képet. következés szerint. pontról pontra. lehetőleg hibátlanul.

12. Szalagos, pántos női blúzt elöl megmarkol egy férfikéz. Felénk, nézők felé kihúzza hirtelen. A női testet is megrántja így. Ugyancsak felénk. Késsel az anyagba vág. A nő feje bukik előre. Vágódik a haj, amúgy csupán a törzset látni. Egy nő felsőtestét talán. S a haj reánk zuhanó rengetegét. 13. Felvillanó reflektor. A kép végére kihuny. 13. Ilyen kép nincs. Nincs ilyen sorszám. 13. A reflektor hagyta sötét előtt a felirat: WAIT - VÁRJATOK. 14. Női kéz - lila/inkább kék az ujjak végén - végigsimít egy autó kormánykerekén. 15. Most zöldben. Zöldek a vasrácsok, korlátok is. Férfi megy előttük. Mellette másik férfi lép. Törzsek megint. Később a fejek is. Elmosódó koponyák. Esik. Megint. Csak zöld ez az eső. 16. Város este. Autók. Fény. Ugyanúgy. Sokkal kevesebb idő. 17. Régivágású borotva. Fejjel felénk. Olyan, melyet egy nyélbe épített csavaróval két szárnyra nyithatunk, s középre illeszthetjük a pengét. Ezüstje tűzszín sárgára ég a tizedmásodpercnyi jelenés végén. Benne penge. Inkább sejtés, mint bizonyosság. 18. Jobbjával valaki egy szobát nyit. Oldalról, alacsonyról és bentről látjuk, ahogy belép. Megint a törzse. Férfi? 19. Égő papírszelet. 20. Ajtó megint. Fenn vagyunk és kinn. Látjuk a kezét. Ahogy elfordítja az ajtógombot. Bal kéz ez. Benyit. Sötétbe kerülünk, akárha a szobát megszokni volna e pillanatnyi fekete. Aztán már kékben úszik a szoba. Megyünk befelé. Szubjektív kamera. A kék ablakok felé. Fordulunk jobbra. Ágy. Benne háttal nekünk valaki. Talán egy kislány. Vagy asszony. Az ágyon árnyak. Függöny? Ki? Kicsoda? 21. Suhintásnyi függöny vagy lépcső. Sárga. Kevés. 22. Kivilágított tornácon női alak lépked. Félig háttal, de az archoz képest egészen háttal. Csak a hosszú haja tartja a képet. A bejárat felé igyekszik, melyet két lámpa is közrefog fényével a mennyezetről, de éppen ezért az ajtó, melyen belépne, nem is látszik végül. Jobbra is ajtó. Oldalajtó. De nem akarja igénybe venni. Határozottan lép, középtájt. Hármat, akár négyet is. Mint Frank felesége. Olyan. De nem láttuk még Frank feleségét. Azaz láttuk már az előző 16 részben, de nem, mégsem állíthatjuk minden kétséget kizáróan, hogy a tornácon a kivilágított házba tartó nő Frank felesége volna. Este van. Szemhatárunkon bokrok üres ágai. Akárha leselkednénk. A felirat pedig: WORRY - AGGÓDJATOK. Most először a főcímben szinte határozott hosszúságúnak tűnő fekete. 23. Zöld fény fölé hajoló arc. Mielőtt még odaborulna. Fejét két tenyerébe fogja. Szorítja. Ahogy őt a kétségbeesés. 24. Ebből az arcból vált a kép az alulról felfelé emelkedő Frank arcára, mely kiegyensúlyozott, minden fenyegetéstől mentesen nyugodt, mosolyba tart. Barázdált, megmunkált férfiarc. Fehér pólója dereng a felülről szitáló fehér fényben. A felirat szerint: starring Lance Hanriksen. 25. Lehetne, hogy ugyanezen kép eddig nem látott része, sőt kettő is, mert most már egy nőalak, s ha együtt néznének valamit, ami számukra fontos, talán kisleány első szoknyácskája, egy padlón felejtett baba, fénykép, igen, még lehetne fénykép is, csak miért, hogy a nő arca árnyékosabb, ahogy árnyékosabb a félmosoly is, mely hiába igyekszik, mégsem enyhít ennek az árnyéknak a komolyságán, még nem is komoly, csak éppen belekap valamibe, amit aztán nem tudunk, mert ezt olvassuk inkább: Megan Gallagher, akár egy ing is lehet, amit a kezében tart, s egyáltalán nincsen ott senki, kívül, jóval kívül a képen, még az ő látóterén is kívül, nemhogy a miénken, s az ing, a férfi levetett inge az, amit néz, gyűrt, izzadt, véres... ilyen kép nincs! 26. Aztán egy kislány. Akár, mintha, tulajdonképpen holdkórosként. Vagy játszik. Egyensúlyoz egy kőhíd korlátján. Közben: Created by Chris Carter. Faág vagy lámpaoszlop még. Mindenképpen valami olyan tárgy, mely elmetszi az eszelős séta horizontját. 27. A Ház. Sárga, mozgó fény, rohamfelhők. Frank háza. Seattle. Utca. Házszám. Látni nem. Ezékiel 1910. Tudni később. A 18-19. részből. Lilák és kékek a felhők. Akár a szobafény. Festék egy nő körmein. S ez áll még ott. Nő. Hízik. Betűk: WHO CARES - KI TÖRŐDIK VELE?

a címet még az első kép alatt ismertetnem kellett volna. igen. elmulasztottam címet adni. pedig ilyenkor - mire a főcím idáig ér, már legalább 42 másodperce tudjuk a címet. a cím. legyen. A Frigy. de erről nincs. nem volt. és nem lesz semmiféle felirat. ahogy a Wait - Worry - Who cares? szentháromsága volt. s már azt is csak a Bozai tette hozzá magyarul. Várjatok. Rettegjetek. Ki törődik vele. S a címet is ő dobta be. Akkor. Ott. A kígyó idején. Így mondta: A FRIGY. Így.

28. Nincs vége. Mert írva van. Fekete kisbetűk. Írógép ütötte formák. Írógép.

"Álmokkal rettentesz meg engem és látásokkal háborítasz meg engem"

Jób 7;14

Fekete alapon fehér betűk. De bevallhatom. Mindig angolul. Nem másként.

kitérő

1999. január 10-én egy olyan mappába kezdek jegyzetelni, amely a Hidasháti Á. G. feliratot viseli. Fekete. Rajta arany logó, traktor és egy cső kukorica. A mappába apám jegyzetelt, és az első oldalon piros golyóstollal a következő címet adta a fekete műbőrbe kötött, álló A/4-es formátumú jegyzettömbnek: Feljegyzések betegségenként! A 17. lapra az apám a következő szöveget jegyezte: "Dr. Pacs István 1964. Gyöngytyúk! napos 25 g, 10-12 hetes 0,8-1 kg-os (korán érő pecsenye) Vékony csontozott - mész, foszfor egyéb ásványi anyagok hiányára érzékeny. Fiatal korban angolkór: lesántul, hullékony, mellcsont, egyéb csontok deformálódnak Fáradhatatlan mozgású izmainak bő glikogén (állatikeményítő) ellátottsága is elősegíti Izomzatában felhalmozódó izomtejsav gyors elszállításáról élénk vérmérséklete gondoskodik Csőrének tövén az orrnyílás fölött két élénkpiros szarududor, kakasoknak fejlettebb Az állebeny vörös, élénk színének megváltozása jelzi, hogy valami nincs rendben. Tollazata sűrű, tömött, a hideg, szélsőséges időt jól bírja. Fedőtollak jól zárnak, hosszabb esőzés esetén sem áznak át. Vedlés szept. vége, okt. eleje, tojásrakást beszünteti, alig észrevehetően gyorsan zajlik. Emésztése gyors, nycső, begy nagyobb, mint tyúk, naponta 10-12 ml nyálat termel. Szemestakarmány lassan halad át az emésztőcsatornán, ezért este szemet adni! Tömhetők! Mérgező anyagokra érzékenyebb, mint a többi baromfi. Mája kisebb fokban méregtelenít valószínű. Vízfogyasztás: nem éri el a házi tyúkét, kevés vizet választ ki (trópusi eredet) ürüléke összeállóbb, mint a tyúké. Húgyszarat a gyöngytyúk jobban besűrítheti és több vizet ad vissza a vérkeringésnek. Nemi érdektelenség ősztől tavaszig, pl. herék nyugalmi állapotban Nincs párzásszervük: a kakas kloaka vége kifordul, és az ondóvezetők ritmikus összehúzódásával kipréselik az ondót, mely a tojó kloáka űrgyűrűjébe, onnan a petevezetőbe jut. Petevezető nyílása csak a kloaka kifordítása után található meg, mesterségesen megtermékenyíthető. Tojók szoktatás után más fajú kakasokkal hajlandók pározni. Párzás rejtve zajlik. Gyöngy-

A gyöngytyúkról apám által megkezdett kézirat még nyolc oldalon folytatódik. Aztán már csak egyetlen megkezdett oldal van apám hajdani mappájában. "Számosállat! Ló és szarvasmarha: 0,8 Juh és kecske: 0,0714 Sertés: 0,114 Baromfi: 0,014 szorzók"

tárgyalás

Frank Black hat hónappal később megbízást kap az ügyésztől, hogy a halálos ítélet előtt még egy utolsó felülvizsgálatot tartson. A utahbéli Ogden lakói bizonyosak Bill Garry bűnösségében, és a halálát akarják. Garry egyébként mindent bevallott, a vizsgált bizonyítékok is ellene szólnak. Frank ekkor érkezik. Ő a "Millennium csoport" tagja, valaha talán az FBI-nak szolgált, onnan emelték ki különleges képességei miatt. "Bele tudok bújni a fejébe, érzékelni tudom a legiszonyúbbat" - mondja magáról Black, s ez az a tudás, amelynek birtokában a laza kötöttségű, ám teljességgel titkos, még a tagok előtt sem mindig fölfedett csoport tagságára érdemes lett. Ám! Ne higgyük, hogy Frank az áldozat fejébe képes behatolni! Nem! Black a bűnössel, a gyilkossal azonosul. Az ő szemével látja a tettet, a sorozat szinte összes trükkfelvétele ennek a felidéző ráismerésnek a képeit adja, Frank pedig legtöbbször ezzel kezdi a mondatot a látomások után: "Tudom...". Black az áldozatokhoz nem az empátia segítségével kerül közel, hanem a bűnös tetteinek mozgatórugóit vizsgálva. A bűnös pillantásával méri föl a tetthelyet, s jelenései a halál apokaliptikus pillanataiban a legerősebbek. A vér, a tűz, a sikoly. A levágott testrész. A csonk. A hulla. A megbecstelenítés. És az üzenet! Frank Black Millenniumában a gyilkos mindig kommunikál. Mindig szándékosan hagy nyomot. Csak olvasni kell tudni. Mondani akar valamit a tett! S akinek füle van, hallja. A sorozat első epizódjaiból fokozatosan bomlik ki a múlt. Black, felesége és lánya azért költöznek Seattle külvárosába, mert fenyegető fényképfelvételeket kapnak, majd megtámadják őket. A levelek azonban itt is fölbukkannak, Frank tehát nem csak annyiban érintett, hogy munkájában (-val) "az igazságot, csakis az igazságot, a teljes igazságot" képviselje, hanem érintett az áldozat (-ok) oldaláról és személyében is. A 18-19. epizód pedig arról győz meg bennünket, hogy harca nem egyszerűen földi harc. Abban égi hatalmak is részesek. Az Ördög és az Angyal. Ahogy látjuk őket a gonosz cselekedetek s a jótevő tettek végzése közben. Több alakban, metamorfózisuk teljében, míg az ember egyetlen testét és egyetlen lelkét vesztő áldozat. Élő és holt. "... a harag kiszaggatta, földre terítette..."

ítélet

"Ha otthon csődöt vallasz, az életben is csődöt mondsz!" Bill Garry házában erre a házi áldásra bukkan Black. A szinkronrendező talán úgy akarta fordítani a szöveget, melyet Black szájába ad, hiszen a házának lakói már nincsenek - "Ha otthon kudarcot vallasz, az életben is csődöt mondsz!" A különbség elenyésző, a bukás így is, úgy is az írásba kódolva. Vagy. A házban mindenütt angyalok. Cukortartón. Függönycsipkén. Frank látja a most már tiszta konyhaablakot. Az utcára néző üvegen a rendőrség az I 28 15 feliratot találja. Valójában Izaiás 28;15 a felirat. Black egy újra elrendelt exhumálás során bizonyítja, a nő kezét nem védekezés közben érték a sérülések. Ő maga fogta a véső élét. "Angyalnak látta a gyermekeit, azért ölte meg őket. Hogy sohase változzanak meg" - mondja Black az ügyészségen a vizsgálóbírónak. Az aszszony ölt. De Garry akar bűnhődni. A vért csak vérrel moshatjuk le. Ez a seriff ítélete önmagáról, és ez a közösség ítélete is. Szemet szemért. Fogat fogért. "Jó apa, jó férj, jó gazda voltam. De ennek vége!" - Garry apósának nyilatkozata az ítélet előtt. Floridában 376 halálraítélt vár a kivégzésre. Kaliforniában 471. Nálunk 9 (Utah). Ezek az ügyész érvei. Számokban. Frank Black meggyőzheti őket. Az igazság is kiderülhet. De amikor Garryvel beszél, habár egyáltalán el nem bizonytalanodik, mégis érzi az igazság határait. - Miért tette? - kérdezi Black Garryt. - Sokat töprengek ezen. Magának van családja? - kérdez vissza Garry. Black bólint. - Akkor tudja, miről beszélek. - Nem - válaszolja Black. - Nem tudom. Garrynek a bizonyítékok eltüntetésében saját helyettese segített. A hívás az epizód elején neki szólt, ő barátságból és szakmai tiszteletből vállalta a bizonyítékok meghamisítását és eltüntetését, valamint a hamis tanúzást. Garry becsületéért és bűnhődése lehetővé tételéért vállalta a bűnt. A film végén együtt ülnek Blackkel a tornácon. Black kérleli a "jó zsarut", hogy mentse meg főnökét. Azaz most ellene valljon, s így tagadja meg Garryt az élet és az igazság nevében. Amely, mint Black mondja: "Az igazság nem érdekes. Az itteni embereket csak az érdekli, hogy minél hamarabb maguk mögött tudják a borzalmakat. Azt hiszik, így jobb lesz nekik." Amikor Black és Garry másodszor találkoznak a börtönben, már mind a ketten tudják, hogy a másik tudja, hogy ők tudják. - Nem a bűneiért fizet, ha nem vonja vissza a hazugságot. Mondja Black. - Isten a testünket templomnak szentelte fel, óvnunk és védenünk kell, ameddig csak tudjuk. Mondja Black. - Aki öl, ölessék! Mondja Garry. - Pontosan. Mondja Black. - A véremet kell adnom. Örök kárhozat a részem, ha nem teszem. Olyan biztos a hitében, hogy mások felett ítélkezik? Kérdezi Garry. - Én nem hagyhatom, hogy olyasmiért ítéljenek el, amit nem követtem el. Válaszolja Black. Mert amit elkövetett, azt valójában elkövette. Azt nem tudta megbocsátani a felesége. Amit elkövetett, az a házasságtörés. Amiért bűnhődnie kell, az az, amit felesége nem tudott életében sohasem megbocsátani. S amit nem tudott magának megbocsátani ő sem. Ahogy nem bocsátja meg ezt a utahbéli Ogden sem. S ahogy nem bocsát meg senki és semmi. "Egész pályafutásom során azt próbáltam kideríteni, hogy a gyilkosok agya miként működik" - Frank Black. Szövetséget kötöttünk a halállal, / és egyezségre léptünk a holtak hazájával. / Ha jön az elsöprő áradat, nem ér el bennünket, / mert a hazugság lesz az oltalmunk, a hamisság a rejtekhelyünk.

közben

Frank nem iszik, mint Marlowe. Nem dohányzik, mint Maigret. Nem elegáns, mint Holmes, ravasz és szellemes, mint Poirot. Nem. Nincs állandó társa, mint Muldernek vagy Scullynak. Nincs szexuális kisugárzása. Csak munkateljesítménye van.

Frank mintaapa. És mintaférj. Valóban nem érti Garry kérdését. Valóban nem érzett még "olyat". Frank, mielőtt a utahbéli Ogdenbe indul, megcsókolja lányát. Aki szinte megszólalásig ugyanolyan, mint Garry lánya, akit angyallá tett az anyja. Frank látomásaiban háromszor látja Garry lányát. Amikor hazatelefonál, először a lányával beszél. "Szeretlek" - így búcsúzik tőle. Ezt mondja a feleségének is. Többször. A legtöbb részben. Magyarázat nélkül mondja ezt. Nem a szerető, hanem a hivatás természetességével. Frank hivatása a leleplezés és hivatása a szeretet is. Frank erkölcse a protestáns etikában és munkaéthoszban, a lemondásban és önmegtartóztatásban, az elhivatottság földi parancsában fogant. Az ő Megváltója közvetlenül Jézus, akinek eljövetelét a Gonosz előlegzi, és Frank a Gonosz ellen harcol. Győzelme - ha lesz - Krisztus diadala. A Fény dicsősége. És mégis.

Frank beteg. Betegsége a Stalkeréhoz hasonlatos. Magára vesz, és cipel. Odavisz, ahol kibeszélhetjük magunkat. Jelzi a bajt. A fertőzött területet. A gócpontot. A Stalker tudja: nem a hely a titok. Nem ott ér a világosság. És nem ott szólal meg a hang. Hanem előtte. Közben. Induláskor. Az úton. Vagy mindig. Visszafelé. Otthon. Soha. Ahol kezdtük. Ott. A Stalker csak teszi. Nem tudja, valójában.

Frank lánya is beteg.

Örökölte apja képességeit.

utójáték

1999. február 14-én este a 22. - Papírgalamb - című rész sugárzásával befejeződött a Millennium című sorozat vetítése a TV3 csatornáján. Chris Carter még 1995-ben egy olyan sorozatot ígért, amely 2000-ben játszódik. A 22 epizód alatt semmiféle utalás nem történt a 2000. évre, a 17. részben például a vizsgálóbíró szobájában Bill Clinton portréja látható. A helyszínt Carter mindig csupán aznap-napszak-óra-perc időegységgel és az állam-város megjelölésével adja meg.

A 22. részben Frank felesége eltűnik. A történet tehát a személyes fenyegetettség beteljesülésekor függesztődik föl. Mintha mindaz - "az igazság érdekel, a teljes igazság" -, ami történt, hiába történt volna. Pedig Black önmagát is kutatta. Részt vett egy orvosi kísérletben, de éppen elvesztette személyiségét, semmint titkára, látomásai eredetére rábukkant volna. Amikor pedig családját és házát támadás éri, közeli barátját megölik, s megmenti valaki, aki nem közülünk való, akkor már megnyugodhatnánk - kiválasztatott, feje fölül elvonultak a viharfelhők. Ezzel ér véget a 19. rész. Aztán.

Aztán a 20. rész címe: Összetört világ. Gyilkosa vemhessé tett kancákat öl. Később nőket. A terhes kancák vizeletéből hormonkészítményeket nyernek. Magukat az állatokat leölik.

Aztán a 21. rész címe: Üröm. Aki robbantott Csernobilban, az most az amerikai orosz közösségben gyilkol. Japoncsik a neve az orosz néphitben. Ám nem Japoncsik ő. Ő az Antikrisztus. Ki ellene tör, megmenti őt. (A gyilkost orosz titkosügynökök helikopteren mentik ki a kórházból. A helikopter száma: 666).

Aztán a 22. rész címe: Papírgalamb. Nőket gyilkol, és beszél a holttestükhöz. Egy felnőni nem tudó fiú. Végül az anyját öli meg. Frank megint kiszabadít egy ártatlant, akit felesége meggyilkolásával vádoltak. Pedig a Beszélő Fiú volt a tettes. De! A hullákról valaki képeket készített. Képeket, melyek elüldözték Franket. Képeket, melyeken ott a felesége és a lánya. S a halottak. Valaki hajtogat egy papírgalambot. Visszatérnek Seattle-be. Frank kimegy a kocsihoz. A felesége a váróban marad, kezében a papírgalamb. S ott van a repülőtéren a képeket rendelő férfi is. Mire Frank visszatér, nincs más, csak a földre esett origami.

Chris Carter hagyta a fenébe az X-akták összeesküvés-elméleteit. Az igazságot, ami odaát van. Az idegenekkel összefogó, világuralomra törő embert. Az őket leleplezni akaró titkosügynököket. A politikai erőszak vircsaftját. S azt mondta: Az igazság itt van. Idebenn. S jaj nekünk, ha elszabadul.

végül

HALÁLA ELŐTT MINDENKI MEGLÁTJA AZ ÖRDÖGÖT

angol közmondás 1560

A Millennium című sorozat 18. részének mottója. 1999. január 17. TV3


EX Symposion 2004 All rights reserved ©  |  Főszerkesztő: Bozsik Péter  |  Kiadja az EX Symposion Alapítvány  |  bozsik@exsymposion.hu  |  Webdesign: Pozitív Logika Kft.