Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

Baláca

Jász Attila

Mediterrán fények

2017. július 20.

(~napló)

Álmomban gyönyörű és ismeretlen

tengerpartokat jártam végig hajnalig

a szerelmemmel. Olasznak tűnik

utólag. A tengerpart. A szerelem örök.

Szeretem az elhagyott partokat.

(~védelem)

A sötétség egy illúzió. Mint félelem.

Az este azért van, hogy pihenjünk.

Olvassunk. Szeretkezzünk. Vagy

álmodjunk. Az ember egyetlen ellensége

önmaga. Védd magad! És bocsáss meg

magadnak végre, kérlek.

(könnyű~)

Tolnai Ottónak

Jó költőnek lenni nem könnyű álom.

Elvileg, csak hagyni kell a dolgokat

működni, áradni, nem beleszólni,

csak kérni az üzenetet, semmit sem

tenni hozzá. Legfeljebb pontosítgatni

a szövegkörnyezetet. Tisztítgatni a képet,

ezáltal magadat is persze. Hagyni, hogy

az angyal hadd mondja. Vagy hadd

hallgasson örökre. Nem erőltetni semmit.

Szóval, láthatod, jó költőnek lenni

se olyan könnyű dolog. Tudod.

(~kék)

Az idő tudja a dolgát. És teszi is.

Mindenki elesik végül. Akár Jézus.

Az emberi egóban mélykék sötétség

lakik. Fájdalommal gyógyítom magam.

A fehér fény égkékké oldja a szemem

színét. Borostám ősz már. Nyár van.