Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

1. évfolyam 3. szám

Gömöri György

KELETI IDILL

1965. március 15.

Miután az összes csalogány nya­kát kitekerték, a császár verset ír. Arany festékkel írja, ezüst ecsettel. A miniszterek és a riksakulik betéve tudják minden so­rát. Mormolják magukban a nép bizalmára érdemtelen értelmisé­giek is – megédesíti az a trágya­hordás óráit. A szemantika be­hatolt a tömegek tudatába és ott anyagi erővé vált. A bordélyházakat becsukták és a rizsfejadag lett a végső szakramentum. A csalogányok után jöttek a vere­bek; az óvatos baglyok önként távoztak. Megjelennek a császár versei, a klasszikusok felállnak sírjukban, kidörzsölik szemükből a homokot és finoman tapsolni kezdenek. A papírtigris ásít, kör­meit nézegeti és arra gondol: mi­lyen jóízűt lakmározik majd a megboldogult összes műveiből.

1964.