Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

15. évfolyam 165. szám

Csaplár Ferenc

Kassák Lajos levelesládájából

1979. január 2.

(Bécs, 1924 április)

Kedves Jolán, a valamivel tartalmasabb azaz hosszabb leveledet is megkaptam. Írok rögtön. Nem bánom Elek[1] írjon a MA kihagyásával. Kisemberek kis ügyei ezek. Engedni kell náluk a gyeplőn, ha valamit legalább tudomást vesznek az könyvről. Én ugyan azt hiszem ő nem fog róla irni. Mint irtam már Hevesinek[2] add oda a Lovat.[3] Baloggal[4] irass. A Könyvtár folytatását próbáld meg vele nyelbe ütni. Mit gondolsz mit lehetne ott csinálni az én tanulmányommal?[5] Már úgy értve, ha itt kis füzetben kiadnánk fogynae ott és hogyan? Az antológiából[6] adj Kosztolányinak, Babitsnak, Osvathnak, Raithnak[7], Földinek[8], Kárpáti Aurél­nak, Borosnak[9], Füst Milánnak és mindenkinek, aki valami szempontból számí­tásba jöhet. A cédulát nem tudom hol van, de föltételezem rólad, ha komolyan akarod ennélkül is eltudod az ügyet intézni. – Cipőt, ha jónak látod csináltas. Hogy hozzál-e az órától virágot nem tudom. Készpénzért semmi esetre sem. Bizományban is csak ugy tartom lehetségesnek, ha te 6000 oszt koronáért kapod darabját. Különben nem érdemes vele vesződni. – Az itteni előadásod 20-án csütörtökön lesz. El ne kés mert akkor itt levágják a fülem. Ma kaptam Raithtól is levelet, illetve te: mellékelem. Mi van a Sándor Pál[10] dolgával, Dévény[11] kér, hogy el ne felejts az ő ügyét sem. Valamit megbeszéltetek a könyvére vonatkozólag. A Tamásra[12] komolyan haragszom. Mért ilyen cudarul gyöngék ezek az emberek mind. Kristóff[13] nekem is irta, hogy jön. Majd beszélek vele. Itt melléke­lem a kritikákat és a fényképet a kiállításomról. Nem jól sikerült, de mégis mutat valamit. A Sturmnál április 27-én nyilikmeg.[14] Egy nagy francia a folyóiratban „La vi de Letr”[15] igy mondják ki, nagyon szép cikk jelent meg rólunk uj festökröl páran név szerint meg vagyunk emlitve. Sajnos ezt nem tudom elküldeni. Szóval még egyszer: okosan csinálj mindent. A Lovat nem lehetne ott kiadatni? Fontos lenne. Talán Baloggal. Írj.

Szervusz: Kasi

A Muttert[16] csókolom igaza volt a kártyáinak, de az a kár hogy ez ritkán van igy. A gyerekek nagyon lusták, sokat veszekszem velük, de különben jól vannak. A német kritikákra nagyon vigyázz!!!!

[Bécs, 1924 április]

Kedves Jolán, itt küldöm a Nádass[17] levelét, amit elfelejtettél átvenni. Ezen kívül, ha a lap megjelenne: a versem ne jöjjön, csak a levelem és a novellám. Ezen kívül itt küldöm az Ujpesti lapban annakidején megjelent versemet, amit az önéletrajzban[18] közölni kellene. Az önéletrajz egyik oldalán ez van irva: ide jön a vers közlése, tehát ide iktatandó be a kézirat. De elöbb tisztázd le, hogy egy példány megmaradjon nekünk. – Ha a Tamás könyve[19] készen van küldjétek el. Weltnerrel[20] beszélj a kis könyv kihozataláról. A formátuma: egy 63x95-ös papirt úgy hajtogatni, hogy 64 oldalt adjon ki. Elég jó papiroson. A Nyugatnál, ügyesen dolgozz. Dr. Földest[21] keresd föl, esetleg Korcsmárost is. – A napokban küldeni fogok kéziratokat a Népsz és talán a Nyugatnak is, figyelőt, Hevesy lapját ne felejtsd el elküldeni, az utóbbi Magyar írásokat se kaptam meg. Ezekre is kíván­csi lennék. No, egyelőre nincs több rendelkezésem.

De remélj és kapni fogsz egyebeket is.

CSAK TÜRELEM

TÜRELEM

Szervusz

Kasi

[Bécs, 1925 junius—julius]

Kedves Jolán, igazán nem tudom mit válaszoljak a leveledre. A dolgok állása nem lep meg. Ezt, eltekintve a részletektől én már innen is így láttam. Hogy okosan hogyan viselkedj, azt rád bizom. Mindenesetre szeretném, ha senkivel sem vesznél össze – ne hogy ujabb ellenségeink támadjanak. Ha esetleg most Tamás is ellenem kezdene ágálni az nagyon megnehezítené a helyzetemet – mindenki engem vádolna összeférhetetlenséggel. Kifelé ugy kell csinálni az ügyet, mintha minden a legjobban menne. De azért te nem muszajad magad agyondolgozni. A lap[22] körül egészen eredményes munkát ugysem végezhetsz. Mindenesetre nagyon jó lenne ha egyszámot ki lehetne othon hozni – tudod hogy itt az többé lehetetlen. Ennek a lehetőségéről irj minél előbb. – A magam részéről semmi panaszokat nem akarok tenni Tény azonban, hogy eddig még senkitől nem kaptam pénzt. A Baján ügyet kezdem egyáltalán nem érteni. Most is itt ülök a kávéházban s már órák óta varakozok rá. Az előfizetőktől se tudok semmit se kapni. Ezen a téren nem olyan könnyü végre hajtani a rendelkezé­seidet. A szábonak járó 400000 azonban mégis össze hoztuk Rudi[23] adott 2, és én is 2-őt. Most viszi haza a ruhákat, én még nem láttam. – Hogy az Eti[24] hogyan tud utazni, nem tudom. De valahogyan majd csak meg lesz ez is. A kért dolgokat – ha pénzünk lesz meg venni, elviszi magával. A ruhát kimostak – baj nélkül. Illetve a Piros[25] fehér ruhaját elrontottak az a vörös szalag az egészet befestette. Most az egészet pirosra akarja áztatni. Mint mindig vele most is nehézkes az élet. Nagyon nincs megelégedve a kosztunkkal. Azt hiszem hama­rosan faképnél fog hagyni. – Kérlek ha Beregivel találkozol mondmeg neki, hogy megkaptam a levelét s a versei a „legközelebbi számban” jönnek. A Zelkovits-nak[26] mond meg, hogy üdvözlöm, küld el a dolgait. – Küld el a Jelet.[27] Mi a vélemény a lapban közölt támadásokról[28]. Próbáld meg a Népszávanal levő cikkeket, állva maradt szedéssel valahol kiadatni. Esetleg még irnék hozzájuk valamit, ha akadna kiadó – Az Önéletrajz ügyében is járj el. A szobrot ha csak lehet add el. Az én ügyeimnek is járj utána, ugy érzem mégis csak haza kellene menni. Bár az egész társaságot nagyon utálom. Milyen szörnyen, reménytelen ez az egész helyzet. Beszélj a MA Este[29] embereivel, hát lehetne ott valamit csinálni. Nem-e lehetne ott rólam egy cikket elhelyezni 1-2 verssel és 1-2 képpel. Kérdezd meg a Nyugatnál nem-e közölnének tőlem egy cikket ezen a cí­men: Halott-e az uj müvészet? No de nem adok több megbízást. Mi van a szobrokkal és skatulyákkal ezeket se hanyagold el! írjál gyakran. – Épen most jött ide Danzínger[30] és kér, hogy a Nyugat ügyét ne felejts elintézni, hogy ki venné meg és mennyiért. Te felirtad magadnak a számokat és egyéb adatokat hozzá.

Szervusz Kasi

[Bécs, 1926 március]

KEDVES JOLAN, itt küldöm vissza a képlenyomatokat. Az egyik levonaton pontossan meg van jelölve hogy mit és hogyan köll a klischek alá szedni. Vigyázz, hogy minden pontos legyen. A klisek ne legyenek átnyomva. A Tevannak[31] mond meg, vagy ird meg a következő ajánlatot: 10 ives könyv az általa ajánlott papiron és szedéssel de a következő formátumban: A könyv formajanak a nagysaga 15 centi szeles es 21 es fel centi magas. 2000 példányt borítékkal együtt 17 millió koronáért, de hogy az üzletet megköthessük én a következö formában gondolom: a könyvet ö adja ki, mi kapunk eladásra 500 peldanyt, 1500 marad tehát nála amit ö fog reklámozni és adminisztrálni és ezért ö kap kötetenkint a bolti árnak 40 százalékát, a nekünk járó 60 %-ot három hónaponként számolja el nekünk. Mi fizetünk öneki a megrendeleskor 5 millio koronát mikor a könyveket át vesszük megint 5 millió koronát, összesen tehát tizet. A fönmaradó 7 milliót ö az elszámolásokból vonja le. Persze addig ameddig ez a hét millió neki nem megy be, addig mi semmi összeget föl nem vehetünk az önála maradt 1500 könyv árából. A könyv ára 50 ezer korona lesz 50.000 nek a 60 %-ka 30.000 korona. öneki tehat körülbelül 235 könyvet kell eladnia, hogy a nekünk járó 60 % kokból a nyomda költség hátralékos hét milliója is ki legyen fi­zetve. – Így a mi részünkről megoldhatónak gondolom a dolgot, öneki viszont ird meg, hogy az egészet minden reszkirozás nélkül megcsinálhatja, mert egy elég­gé biztositott és egy részben rövid lejáratu hitelüzletről van csak szó. Azt hiszem ö minden további nélkül ebbe bele is fog menni, de ha nem az se baj. – Én ugy gondoltam, hogy az 500 könyvet el tudjuk adni. ennek az ára 25 millió a tiz milliót könnyen vissza tudjuk adni Neumannéknak és a Tevannal az 1500-al barmi is történik, mi mégis kereshetünk a köteten 15 millió koronát Többet tehát mintha a kiadónak adtuk volna el a könyvet. Tevannak ird meg hogy rögtön válaszoljon, mert a Tisztaság könyvében már la akarok adni egy hirdetést.

Ezenkivül a hét szentséges Istenit neki, mért nem válaszolsz pontosan a leve­leimbe föl adott kérdéseimre? Mennyi mindent kérdeztem töled és semmire egy kukkot sem válaszolsz. Beadtattok-e már egy formális kérvényt az én honositá­som ügyében? Beszéltél-e már Komlóssal[32] az elöadásról? Habár[33] mit válaszolt? Voltál Várynál?[34] És még mennyi mindent kérdeztem. Te tudsz én rám panaszkodni hogy rendetlenül irok, bizonyos dolgokra már hetek óta nem tudok tőled választ kapni. Elhiszem hogy jol illik neked a sopánkodásod, de viszont hidd el te is hogy nekem sincs itt valami Isteni jó dolgom. Ez az egész herce-hurca már valosággal megbolondit.

Itt küldök egy hirdetési formát a Nyugat részére. Elöbb menj föl Osvathoz[35] mint hetedikén mert esetleg akkor mát itthon leszel a német estén. Nem mon­dom hogy éppen ezt a hirdetést kell hozni de valami ilyen hasonlót. Ha a szöveghöz még gondoltok valamit tegyetek hozzá. Kérlek hogy pontossan válaszolj Szervusz. Kasi

[Bécs, 1926 április]

KEDVES JOLAN, megkaptam a csekelyke korrekturat, jaj jaj bele fogok halni ebbe a könyvbe. Hogy teged a nyomdasz be akar csapni az rendben van, de hogy te ezt nem vetted eszre az ketsegbe ejtő hat te nem latod aztat hogy a leniak mind husz darabbol vannak össze foltozva, rücskösek és foltossak. En ra­gaszkodom ahhoz, és igy te is ragaszkodj ahoz hogy minden lenia egy darabbol legyen ezt vagy keresztül tudod ott vinni, vagy epp ugy eldobhatjuk a kesz köny­vet, ahogyan a Herz könyvit eldobtuk. Ne engedd magadnak azt bebeszelni, hogy a nyomas utan ezek a közök nem fognak latszani, mert minden hiba ugyan­ugy meg fog latszani mint most. Szoval abszolut lehetetlen igy hasznalni a dol­gokat. Ezt tehat vedd nagyon komolyan mert ez legalább is olyan fontos mint a könyv belső tartalma. Bizom benned, es varom hogy ertesitsel erröl. – A korrektu­rat megcsináltam. Kérj magadnak meg egy levonatot es ezek után az oldalak utan csinalj egy reviziot vagyis nezz utana hogy pontrol pontra minden ki legyen korrigálva amit en itt megjelöltem. Nagyon kar lenne minden sajtohibaert. A Tisz­tasag Könyvenek azt a reszit amit te kifogasoltal meg probaltam valahogy megoldani. Azt hiszem hogy jol lesz ird meg erröl is a velemenyedet. Ne felejds el hogy a cimlapnak a vörös vonalai ugyanazzal a barna vörössel lesznek nyomva mint belül. A színhaz cikk es az uj UJ MÜVESZET EL most mar ugyanabbol a betükböl szedendök mint amelyikböl a könyvröl szolo van. 300 könyvnel ne feleksd el hogy az utolso oldalra a nyomdasz föle JULIUS FISCHER VERLAG WIEN[36] jön szedve. A K L monogramm mint ahogyan a Korrekturan jelzem is ugy latszik hogy nem lesz eleg tiszta, erre is nagyon vigyazzal ne hogy valami vacak jöjjön ki belöle. Ha a kötes mintat elküldöd, akkor en megprobalok ra valami rajzot csi­nalni es rögtön visszaküldöm neked.

Még egyszer: addig ne engedj semmit nyomni, amig a minden mostani hibakat nem latod a legpontossabban megjavítva. Mellekelten visszaküldöm a korrektu­rakat, nem express mert hiszen van meg hozza idő de te küld mindig express. Es lehetöleg ne ilyen keveset küldjel. – Voltál-e mar Ujpesten? Most többet nem irunk mert megvarjuk a te beigert hosszab leveldet. Szervusz

Kasi

U I A TISZTASAG KÖNYVE elött a kockak se latszanak egeszen tisztaknak es pontosaknak

Most látom milyen sokba került a te expressz küldeményed – ha lehet te is mint druckssachet küld a további korrekturát. Különben meg esz bennünket a posta.

[Bécs, 1926 április]

Kedves Jolán, itt van vissza a korrektura, a szedés elég szép. De csináltatok egy nagy hibát a Tisztaság könyvénél!!! Az első oldalon alul egy léniának kellett volna jönni – ugy ahogyan én azt az első korrekturán meg is jelöltem. Nem értem ezt a vigyazatlanságodat. Hiszen olyan pontosan irok meg mindent. Most ugy le­het segiteni a bajon, hogy az első oldalon oldalt (elöl) jöjjön egy lénia. Ezt per­sze csak ugy lehet megcsinálni, ha ezt az oldalt (vagy ivet) még egyszer be kell állitani a gépbe. Ezt a léniát most külön rá kell tehát nyomni. De ezt okvetlen meg kell csinalni – különben értelmetlenné vált a Tisztaság tipografiája. – Ezen kivül nagy baj, hogy a Ló cimlapja elötti oldalon mag hagytatok a számot (14) A kor­rekturán ezt is kijavitottam. De neked magadtól is látnod kellene, hogy ez a szám zavarólag hat. Pénteken hozd magaddal az össze szedés és nyomást, ami ké­szen van. Gyors vonaton gyere, itt megkapod az utiköltséget. A nyomásnál vi­gyazzatok, hogy át ne legyen nyomva!! És arra is nagy gondotok legyen, hogy sor sorra legyen nyomva. Aztán ha itt leszel majd szóval megbeszélhetjük a többit. Ha nyomdának csak szombarta lenne valami érdemesebb – több kész anyaga, akkor ők küldjék ide drucksache ugy hogy én hétfön megkapjam és keddre már vissza is lehessen az egész. Te vasárnap utaznál vissza. Ez tehát ott sem­mi zavart nem okozhat. Az Eti tegnaptól torokgyulladásban van. Lázas. Hideg borogatást adok neki.

Szervusz

Kasi

Igaz: a Tisztaság könyve ivét a belső cimlap miatt ugyis beemelik még egyszer a gépbe, tehát egyszeru a lénia benyomása.

[Párizs, 1926 junius]

Kedves Jolán, most kaptam meg első leveled Párisba, Nagyon örülök neki. Jó hangon van irva és tudod ilyesminek mindig örülök. Etinek elküldted a rosszul cimzett lapot? Ő eddig csak egyszer irt nekem. De Nádass mondja (aki valamivel később jött ki) hogy egészen nagy nö lett a lányodból. Naponta bejár a kávéházba teát iszik és vitatkozik. Különben azt tudod, hogy mindenki csak Zsigának hivja. Én adtam neki ezt a nevet és azóta nagyon felment az értéke. De legalább csak jól kitudná használni a könyvárulásnál. A pesti könyveknél úgy gondolom-kézalatt olcsóbban adhatnád-a boltokban csak maradjon 6 pengő. Az jó lesz, ha Karinty ir a Nyugatba, de ezen kívül nagyon szeretném, ha Gyergyai[37] is irna. Most ki kell használni az alkalmat – keresd fel és kérd meg az én nevemben is. Az is rendben van, hogy Hevesi a Korunkba ir. a többiek is jók ugy ahogy összevallogattad őket. Kezdel egész okos nő lenni, csak szorgalmazd, hogy minél elöbb be is váltsák az igéretüket. Juhász Gyulának (a cimét már megirtam) küldtél könyvet, Máglyákat[38] is mert ö a Népszavába akar írni?! Eddig 18 könyvet kaptam meg. Bizony jó lett volna ha a 10 kilos csomagot föl sem adtad volna. Eddig még egyetlen példányt se adtunk el. Párt itt ugy ízgatellenem, mint egy nagy ellen[39]. Ki van adva a rendelet, aki velem érintkezik kízáratík a pártból. Ne gondold, hogy ez valami nagyon elkeserit engem, inkább csak mulattat. Hogy az esténk hogyan fog sikerülni nem tudom – ilyen ellenáramlat ellen rövid idő alatt nem lehet eléggé védekezni. Ha kevesen lesznek az estén, ez talán elfog keseríteni, illetve fel fog hühiteni. De valószinüleg ki fogom bírni. Erdekes dolgokról nem tudok beszámolni. Talán majd beszélgetés közben tudok ilyesmit is mondani. Egésznap lógunk, nézünk (de keveset látunk) és eléggé vidámak vagyunk. Ma délelőtt (vasárnap) voltunk a független müvészek szalonjában (amit Krivóczy akar csinálni) tele van érdektelen lim lommal. Fiatal kezdeményezések nincsenek itt sem. Mint már irtam a kubisták itt kialakítottak egy stilust, a fiatalság teljesen a hatásuk alatt van, mozdulni se tudnak önállóan. De én azt hiszem ez nem jelent semmit. A mai francia szellem a kubizmusban teljesen kifejezödik. Sokáig csak ennek a stilusnak az elszélesitéséről és kimélyitéséről lehet szó. Az egész kiállításon egy japán csinál valamennyire a mi dolgainkhoz hasonlo képeket. A kávéhazban felkeresett két kis francia lapnakaszerkesztői és kértek tőlem dolgokat. Kértem őket, hogy hétfön keressen föl, akkor bővebben beszélek velük. Estére pár plakátot kell csinálnom. Ugy gondoltam egyetmást írni is fogok itt, de aligha lesz belőle valami. – Te mért nem irtad meg hogy milyen ügy az a Bortnyikkal[40]. Étinek megírom hogy küldjön rajzokat. – Mért nem irtál az Uj Föld estéjéről, én a Nyugatot nem látom, Irj IRJ IRJ Szervusz Kasi

Meggondoltam, hogy Bartnyiknak meg sem tudok most semmit küldeni. Közölje le a könyvből[41] a Tipo reklámot és a Kioszkot. Késöbb majd küldök neki ujabb dolgokat.

(Párizs, 1926 junius)

Kedves Jolán, tegnap (csütörtök) este megkaptam egy részét a könyveknek. Eltekintve egyes kibicsaklasoktól jól sikerült a dolog. Derék asszony vagy. Csak most már vigyázz, hogy a többi része, az adminisztráció is jól sikerüljön. Embe­rek akik itt látták a könyvet nagyon dicsérik. De mégis aligha tudok majd 10-20 pld eladni. Mint már irtam itt nagyon szétszorodottan élnek az emberek. És az Uitz[42] barátod nagyszerüen beállitotta ellenem az embereket. Vannak, akik alig mernek velem szóbaállni. A pártkuliság és demagógia itt meghatványozottan van kifejlődve. Szinte fizikai fájdalom nekem egy-egy pártemberrel beszélnem. Föl­ajánlottam nekik hivjanak meg egy vitaestélyre és én minden kérdésükre és vadjukra megfogom adni a kellö választ. Ezt ök nem tehetik meg (mondják) mert zavart idéznék elő a pártéletben. Szóval erröl nem kell többet irnom. Az ilyesmi­ket te már ugyis ismered. – Egész nap csavargok, de nincs valami sok látni való.

A város „nevezetességeit” már régebbről ismerem, a müvészetet is legalább reprodukciokból – és egészen uj emberek nincsenek. A kubizmus önmagában már tiszta stilusu müvészet itt és nagyon jól be van vezetve. Egy Picasso kép 100,000-150,000 frankba kerül. Ő ma már dusgazdag ember. Rengeteg apró kiállitási helyiség van, mind megél, sőt jól megy. Kétségbe kellene esnem, ha arra gondolok, hogy hamarosan talán Pestre megyünk. De viszont ahoz sem lenne nagy kedvem, hogy itt éljek. A franciák nagyon kedves mosolygással, de ki tolják maguk közül az idegeneket. A magyarok közül, akík pedig elégé tolakodó természetüek senki sem tudott a franciák közé felszivódni. Nem ugy, mínt Bécsben, ahol a legjobb vezető állásokban is magyarok vannak. Itt legfeljebb csak addig lehet eljutni, hogy dolgozó ember lehessen az idegen. De ma már ez is nagy megszoritásokkal jár. Törvényszerint itt idegen nem lehet munkaadó sem kereső munkás. Az élelmesebb magyarok az egyes munkadók segitségével ugy segítenek magukon, hogy névleg mint fizetésnélküli tanoncok szerepelnek. 3 frank óra bér nagyon jó kereset. 1 frank 2500 oszt korona. A megélhetés ugy általában egy negyedével olcsóbb, mint Bécsben. Tehát itt sem paradicsom a világ. De végtelen előny Béccsel szemben, a város nagysága és életessége. De engem ez nem lep meg. Gáspár peldául el van ragadtatva, a nőktől. Az átlagát én nagyon rossznak tartom. Természetesen vannak nagyon érdekes figurák is. Sokszor emlegetem, hogy neked külömb lábad van, mint ezeknek a „különös” francia tyukoknal. Azt modják, hogy elfogult vagyok. Lehet, de azért még is csak jobb. a te lábad, mint itt egyáltalán idegen lábak nélkül élni. Néha pedig már eszembe jutnak disznó dolgok is. Es meg kérdezem magamtól, vájjon csakugyan aggszüz vagyok én??? De azért nem tudom rászanni magam, hogy kirugjak a hámból. Ne félj hát lehet hogy meg se teszem. Most az estély szervezésével vagyunk elfoglalva. Hétfőn 14-én fogjuk tartani. Drukkolok az egész ügytől, bár van itt pár diák, nagyon derek gyerekek, szeretnek engem és nagyon szívesek hozzám. Nadass és én egy kávéházban ülünk most a Teri[43] pedig egy magyar lapocska szerkesztőségében kopogtatja a jegyeket. Ő nagyon jól érzi itt magát. Játszanak vele a fiuk és ő mesésen tud logni. De ugy általaban valamennyien elég jó hangulatban vagyunk, Csupán a Gáspár[44] ment ki a formájából, nagyon keveset járunk vele együtt. Sok szor aludni se jön haza. Amit csinál az tipikusan a kispolgár férj szalma özvegysége. Eleinte megrobáltam a jóra inteni, de hagy boldoguljon egyedül. Ugy számítom 18-20-án leszek Bécsben szeretném, ha addigra te is bevégeznéd az otthoni munkát. Ha sikerül egy kis pénzt összehoz­ni, akkor a nyárra lemegyünk Erdélybe nyaralni, Etivel együtt. Ez nagyon jót fog tenni neked is. Kérlek irj, még nem kaptam töled egy becsületes levelet. Minden­ről ertesits. Pirivel mi van? A Muttert csokolom. Szervusz Kasí

Kassák Lajos leveles­ládájából

Az alább közölt levelek írójuk életének három, egymással kapcsolatban álló eseményét idézik fel: az emigrációból való hazatérés előkészületeit, a Tiszta­ság könyve nyomdai előállításának és terjesztésének munkálatait és az 1926. évi párizsi utazást.

Kassák 1924 tavaszán kezdett foglalkozni a hazatérés gondolatával. 1924. június 30-án dr. Györki Ernő ügyvédnek, a szociáldemokrata párt parlamen­ti frakciója tagjának közvetítésével beadványt juttatott el a budapesti királyi ügyészséghez. Ebben kérte, hogy a proletárdiktatúra alatti tevékenysége miatt indított büntető eljárást szüntessék meg. Dr. Strache Gusztáv királyi főügyész indítványára a királyi büntetőtörvényszék vádtanácsa 1924. szep­tember 3-án az érvényben levő elfogatóparancsot visszavonta, s a Kassák ellen folyamatban levő bűnvádi eljárást elévülés címén megszüntette. Kas­sák ennek ellenére még jó ideig nem szánta el magát a hazatérésre. Állás­pontját 1925-26 folyamán többször is megváltoztatta.

A hazatérést akarta előkészíteni többek között a Tisztaság könyvének buda­pesti megjelentetésével is. A ló meghal a madarak kirepülnek című poémát, az 1924-25-ben írott számozott költeményeket és miniatűr prózákat va­lamint A könyvről, az új színházművészetért és A reklám című cikkeket, A korszerű művészetéi című tanulmányt, valamint reklám- és színpadtervek, szob­rok, és képarchitektúrák reprodukcióit tartalmazó, konstruktivista szellem­ben tipografizált remek kötet a 20. századi magyar könyvművészet egyik legjobb alkotása. A leveleknek a kötet előállításával kapcsolatos részei jól érzékeltetik: milyen nagy igényességgel és következetességgel dolgozott a könyvtervező Kassák.

A Tisztaság könyvének megjelenésekor Kassák már Párizsban tartózkodott. 1926. május 30-án érkezett – Innsbruck és Basel érintésével – a francia fő­városba. Június 12-én zajlott le a Ma-isták előadóestje a Societe des Savants helyiségében. Paul Dermée mondott bevezetőt, Gáspár Endre, Illyés Gyula, Kassák és Nádass József műveikből olvastak fel. Közreműködött: Bergmann Teréz, Hont Erzsi, Hont Ferenc és Eman Freiberg.

A levelek címzettje Simon Jolán (1885-1938), Kassák felesége, előadómű­vésznőként a magyar és a külföldi avantgarde költészet kitűnő tolmácsolója. 1921-26-ban budapesti utazásai alkalmával gyakran szerepelt a baloldali kulturális egyesületek rendezvényein, ugyanakkor a Ma csoport magyarországi ügyeit intézte: többek között az Egy ember élete megjelenésével, a Tisztaság könyve nyomdai előállításával és terjesztésével valamint Kassák hazatérésével kapcsolatos teendőket.A levelek keltét mi adtuk meg. Ennek során megközelítő pontosságra tö­rekedtünk. A levélszövegekben az ékezetek hiánya vagy pontatlan haszná­lata, a helyesírási hibák és szóelírások jelzik a levelek megírásának körül­ményeit. Kassák a levelek egy részét német írógépen kopogtatta. Nehezen írt géppel, mindig is csak egy ujjal. A leveleket gyorsan akarta továbbítani – ez egyébként a sürgető mondatokból is kiderül –, sokszor még a leírt szö­veg ellenőrzéséről is lemondott.A levelek kézirata a budapesti Kassák Emlékmúzeum archívumában található.

Csaplár Ferenc

[1] Elek Artur (1876-1944) író, művé­szettörténész, kritikus.

[2] Hevesy Iván (1893-1966) művé­szettörténész, kritikus, 1918- 19-ben a Ma, az 1920-as évek kö­zepén a Korunk és a Népszava munkatársa.

[3] Kassák Lajos: A ló meghal, a ma­darak kirepülnek. (1922)

[4] Balogh Vilma (1873-1944) baloldali cikkíró, szervező, az 1920-as évek közepén a Népszava munkatársa.

[5] Feltételezhető, hogy Kassák Az új művészet él című tanulmányáról van szó, mely előbb Sinkó Ervin Testvér című folyóiratában (1915. 10. sz.) majd a Korunkban (1926. 2. sz.), később önálló kiadványként a Korunk Könyvtárában jelent meg (1926)

[6] Kassák Lajos - Moholy-Nagy László: Új művészek könyve. Bécs, 1922.

[7] Raith Tivadar (1893-1958) költő, író, 1921-27-ben az avantgarde színezetű Magyar írás szerkesztője.

[8] Földi Mihály(1894—1943) író, újság­író, 1924 után a Pesti Napló szer­kesztője.

[9] Boros György (1892-1948) újság­író, 1918-tól a 8 Órai Újság mun­katársa.

[10] Sándor Pál (1901-1972) filozófus, író, műfordító, 1921-27-ben bécsi emigráns, 1928-30-ban a 100% munkatársa, 1931-33-ban a Társa­dalmi Szemle szerkesztője.

[11] Dévény Jenő (1879-?) ügyvéd, író, szociáldemokrata politikus, 1919- 27-ben Bécsben élt emigrációban.

[12] Tamás Aladár (1899-) költő, író, műfordító, előbb Kassák és a bécsi Ma munkatársa, 1926-ban az Új Föld, 1927-30-ban a 100% szer­kesztője, az 1920-as évek második felében a magyarországi illegális kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége.

[13] Kristóf Károly (1904-) újságíró, köl­tő, 1924-25-ben a Ma, 1926-27- ben a Dokumentum munkatársa.

[14] Kassák kiállítása a berlini Sturm Galériában 1924. április 27-én nyílt meg.

[15] La Vie des Lettres et des Arts. Szerk.: N. Beauduin és W. Speth. Páris.

[16] Kassák Istvánné, szül. Istenes Erzsébet (1862-1951) Kassák La­jos édesanyja.

[17] Nádass József (1897-1975) köttő, író, 1923-25-ben a Ma munkatársa.

[18] Kassák Lajos: Egy ember élete. Bp. 1927-1934. A mű első három kötetét először a Nyugat közölte folytatásokban 1924 májusától.

[19] Tamás Aladár: A partok elindulnak. Bp. 1925. A borítólapot Kassák La­jos tervezte.

[20] Weltner Jakab (1873-1936) szo­ciáldemokrata politikus, 1924-től a Népszava szerkesztője.

[21] Földes Béla (1848-?) közgazdász, szocialista politikus, az 1920-as években a Társadalompolitikai Tár­saság elnöke.

[22] Kassák a megszűnőben lévő Máról szól, melynek utolsó száma 1925. június 15-i keltezéssel látott nap­világot. Ez a lapszám 365 címmel Magyarországon.

[23] Nagy Rudolf (1905-) Simon Jolán fia.

[24] Nagy Etel (1907-1939) Simon Jolán lánya, az 1920-as évek végétől mo­dern táncművész.

[25] Nagy Piroska (1903-) Simon Jolán lánya.

[26] Zelk Zoltán (1906-)

[27] Jel. Szerk.: Vértes Lengyel István. Egy száma jelent meg, 1925 má­jusában. A fiatal baloldali írónemze­dék lapjának indult. Munkatársai vol­tak többek között: Genthon István, József Attila, Komor András, Sándor Kálmán, Szegi Pál.

[28] K-k L-s (Kassák Lajos): Bortnyik Sándor és Hevesy Iván vagy az elő­vezetett Zöld Szamár.; N. J. (Nádass József): Viszont Raith Tivadar ta­nár és szerkesztő úr... Ma X. évf. 3-4. sz. (1925. jún. 15.) 205.

[29] Ma Este: Budapesten megjelenő színházi újság, szerk.: Várnai István.

[30] Danzinger Kálmán: bécsi emigráns, pszichológiával és neveléselmélet­tel foglalkozott, 1926-27-ben a Do­kumentum munkatársa.

[31] Tevan Andor (1889-1955) a békéscsabai Tevan Nyomda, Könyvkereskedés és Könyvkiadó tulajdonosa.

[32] Komlós Aladár (1892-) író, iroda­lomtörténész, kritikus.

[33] Habár Mihály (1874-1968) újságíró, 1920-tól a Pesti Napló, 1925-től az Újság munkatársa, 1925-ig a Magyarországi Újságírók Egyesületének elnöke.

[34] Váry Albert (1875-1953) ügyvéd, politikus, 1919 szeptemberétől bu­dapesti főügyész, 1921-től korona-ügyész-helyettes.

[35] Osvát Ernő (1878-1929) a Nyugat szerkesztője

[36] Julius Fischer Verlag: bécsi könyv­kiadó, Kassák és a Ma-kör több ki­adványának gondozója; a Julius Fischer Gömöri Jenő költő fedőne­ve volt.

[37] Gyergyai Albert (1893-) irodalomtör­ténész, író kritikus.

[38] Kassák Lajos: Máglyák énekelnek. Bécs, 1920.

[39] A Kommunisták Magyarországi Párt­ja, franciaországi vonatkozásban pedig az FKP magyar szekciója az 1920-as évek elejétől kezdődően bírálta Kassák munkásmozgalmi, irodalmi és művészeti tevékenysé­gét. Maga Kassák pedig támadó hangon kifogásolta a pártnak az 1918-19-es forradalmak leverése utáni stratégiáját. Az egyre élesedő vitában - mint erre a magyarországi irodalom és munkásmozgalom-tör- téneti kutatás több alkalommal rá­mutatott - az elvi ellentétek mellett személyes okok is szerepet ját­szottak.

[40] Bortnyik Sándor (1893-1977) festő, grafikus, lapszerkesztő, 1922-ig a Ma munkatársa, 1927-ben az Új Föld című avantgardista lap művé­szeti szerkesztője

[41] Kassák Lajos: Tisztaság könyve. Bp. 1926.

[42] UitzBéla(1887-1972) a magyar for- radalmi avantgarde egyik legjelen­tősebb képzőművész alkotója, Kas­sák Lajos sógora, 1916-22-ben a Ma munkatársa, 1923-25-ben Pá­rizsban az FKP magyar szekciójá­nak szövetségi tagja.

[43] Bergmann Teréz: Kassák és a Ma köréhez tartozó előadóművésznő.

[44] Gáspár Endre (1897-1955) műfor­dító, esszéista, 1921-25-ben a Ma egyik vezető munkatársa.