Már
kapható
Tanácstalan köztársaság
című
számunk!
2019.
Jouni Tossavainen
Mesélj
2015. november 15.
mesélj
ha tudod csend a madarak társalgása
mily kicsiny
kis torokból egy egész kiáltás hogyan találjunk hantmadárra város fül fülek között
az éj mámorában felkelt a nap szünet a fény töretlen dühében
mindenfelé apró szigettől a tarhegyekig
otthon a romrigó
a rigó cipp cippje pont vagy vessző
itt a vég hallgatom
a szél megzenésített válasza
fény beszél mindenütt
tiszta szavak fekete játékok vízmartokat nyitnak
darukitörések semely vonal nem választja el a kerekek dübörgését a farkasok üvöltésétől kakukk kakukk dicső kakukk
amint basszus barbik sivatagvihart fújnak menyegzőjükről álmodozva a trillázó kenek
(…)
sirály sirály ezüstsirály viharsirály fényeket sikolt a piactérre az ember nem ér rá ok nélkül látni
könnyed kéz simítja a pillanat illatát mozdulat nélkül a levegő néma lélegzete hangtalan utat emel az éjbe a térnek
s a lélek nélküli szárnyakat kap hátán vízszintes irányban eleddig hallani a tenger morajlását hol
a hangját megtalálónak fajához illő jó repülési képességekre kell szert tennie úgy mint a madár a hangjára
föld rabja vagyok
(…)
Hebban olla uogala nestas hagunnan
hinase hic andu thu
uuat unbidan uui nu[1]
rövid interjú egy elveszett hanggal
upupa apupuput mond
pelikán vagyok a vadonban mondja a strucc
vész vész mondja az észmadár
cén cin cén cérnára cinegére ne ugorj cica hanem az egérre cinegi a cinege
cia cia játssza vissza a fekete dobozból a c-kazetta
no sza no sza mondja szonda
tű tű mondja tűzi műzi
és DNA-t a duniák
szép kudi boszi robi szól a ténferg-rén
nemde ekszem a kend ekse szól a serekszgély
hol a hon szól otthonüllő ihon ehon szól a lombhoni
haver haver vándorolj a légben szól a házigalamb légiában
a-honk brot brot rat rat rot-rot-rot knag-ang-ang rrot rroak ga-ga-ga kjo-jo-jo kajajak klik-klik-kli
kjik-jek kuju ku ju jy víjjog a vadliba
veréb az veréb érvel a rébkuvik
cugu cugu-t jojkál Wimme a vonaton
jegesréce farkaskölyök mozdony szól ki cugu wimméből
szép az idő jó az idő mint a pinty látom pityereg a pinty
hékás olyan éjhala szól a fordító Hebban olla uogala
hókusz pókuszol a héka kókuszhúsa
csirp csirp vágja ki a bíztosíték
szájbelsőből születik a gondolat tzara szerint az éjben
disznó lény a diszkóban ekképp a vombat a kumkvátban
mum mum hümmög a magányos karmester
a hang a lélek tükre szól merci a madárember madárember mondja a madárnő a madárautóban
hatalomnak mély a hangja
s mégis mollban hízeleg csak téged csak téged
a hős szavói
ha
oly jól vagy tégy már valamit fújja a lángos
kvár kvarr kúr karr szól a varj séta közben
gor goril gorrognak a gorgók
tit tat tit tut tit nana szól pajus major számla szánva kiürülve állítja tinti fordítója a prűhű üvöltőről
szemétbe a rockkal mondja a rockkos védnökvédnök mondja magammagam naskót szív ereibe mondja a finn hintázó hagyomány
mondd ha harkályként tipegsz nem károsítod a vizet
a mocsárnak egyszer már vége lett óv a szent tőzeg az erőműben
(…)
mesélj
ha mesélhetni
ugyanabban a világban
fenyők állva fagynak meg az erdőben
hogy ne facsarják ki karácsonyra
dél fenyőinek örök emlékezet
dalok
erődítménye
bírja
még
DOMOKOS Johanna fordítása
Jouni Tossavainen finn író, költő, kritikus 1958-ban született Tervóban, egyetemista kora óta Kuopióban él. Eddig huszonkét kötete jelent meg, amelyek számos finnországi irodalmi díjban részesültek. 2015-ben a New Yorkin Lentävä suomalainen („New York repülő finnje”) című futóregénye elnyerte a Savói Irodalmi Díjat. A Savon Sanomat napilap kritikusaként, kulturális szerkesztőjeként is tevékeny, a slam poetry műfaj finnországi úttörője.
[1] Felnémet szövegemlék kb. 1100-ból: „Minden madár elkezdett fészket rakni, csak te és én nem, mire várunk?”