Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

15. évfolyam 175. szám

Ivo Lola Ribar

Ivo Lola Ribar háborús levelei

Ivo Lola Ribar: Ratna pisma (Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte: Jozo Petričević), Zágráb-Belgrád, 1978

Az ifjúság helyzete Jugoszláviában és a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenysége

1979. november 15.

A JKISZ a háború előtt

A JKISZ 1940 őszének elején megtartott VI. országos értekezlete jelentős mérföldköve volt a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség újjászervezésének és további fejlődésének. Az összes tartomány küldötteinek a részvételével megtartott értekezletre hosszas előkészület után került sor, körülbelül 45 helyi értekezlet, négy tartományi értekezlet és két tartományi tanácskozás előzte meg, amelye-
ken körülbelül 1500 küldött vett részt. A VI. értekezlet határozatait érvényesítve és a pártszervezetek mind tevékenyebb támogatásával – különösen a JKP V. országos értekezletét követően – a JKISZ-nek a háború kitöréséig sikerült jelentős eredményeket elérnie mind a munkásifjúság tömegeivel való kapcsolatteremtés és a mindennapi harcok irányítása terén, mind szervezeteinek a kibővítését és a taglétszám növelését illetően.
Ebben az időszakban a JKISZ legfontosabb tömeges megmozdulásai közül az alábbiakat emelhetjük ki: a tanoncok testi fenyítése és a vasárnapi szakoktatás elleni mozgalmát (Belgrádban 9000 fiatal sztrájkja sikeresen végződött, hasonló megmozdulások voltak vidéken is), a Szövetkezeti Ifjúság falvakban felerősödő
mozgalmát (különösen Crna Gorában, Vajdaságban és Szerbiában) és a szervezet beszüntetése elleni tiltakozó megmozdulást, valamint az Egyesült Egyetemi Ifjúság szervezetének Belgrádban, és a Baloldali Egyetemisták Szövetségének Zágrábban, az 1941 februárjában megtartott általános egyetemi választásokon
aratott nagy győzelmét. A VI. értekezlet platformja alapján a JKISZ fejlesztette a békéért, a nemzeti függetlenségért, a Szovjetunió szövetségéért folyó ifjúsági mozgalmat és bekapcsolódott minden ilyen jellegű pártmegmozdulásba. A március 17-i tüntetések beigazolták, hogy az ifjúság többsége velünk tartott és csak
kisebb csoportok csatlakoztak az angol ügynökökhöz. Ezekkel az akciókkal megkezdődött az 1938-1939-ben, az ifjúsági szervezetek Munkabizottságaként létrehozott egységes ifjúsági front különböző szerveinek a felélénkítése. Szervezeti szempontból ebben az időben a legfontosabb eredmény a JKISZ újjászervezése Dalmáciában és a tartományi értekezletek megtartása mindazokban a tartományokban, ahol ezt a VI. értekezlet előtt nem sikerült elérni: Horvátországban, Boszniában és Dalmáciában. A JKISZ KB és a párt közvetlen segítségével 1941 elején sikerült újjászervezni a JKISZ-szervezeteket Szlovéniában, ahol a legerősebb volt a szektás tevékenység és lemaradás. Ennek és az újonnan bekapcsolódó nemzedékeknek köszönhetően a JKISZ tagsága VI. értekezlettől 1940-ig körülbelül 18 ezerről 30 600-ra emelkedett. A JKISZ Horvátországban volt a legerősebb (körülbelül 11 ezer taggal), Szerbiában körülbelül 9400, Crna Gorában 5200 tagja volt, leggyengébben pedig Szlovéniában és Macedóniában működött.

Azonban az említett eredmények ellenére a JKISZ a fenti időszakban egész sor gyengeséggel és hiányossággal küszködött. Elsőként említhetjük: egyes tartományok, így Szlovénia, Macedónia, részben Vajdaság és Bosznia lemaradását, másodsorban nem volt elég kiterjedt és hiányosságokkal küszködött a marxista-leninista nevelőmunka, harmadsorban pedig hiányzott a JKISZ központi szervének a tevékenysége, ami mind jobban kifejezésre jutott az addigi legális JKISZ-lapok betiltásával, amelyeket a havonta megjelenő tartományi JKISZ közlönyök (Szerbiában, Horvátországban, Boszniában) nem helyettesíthettek. A JKISZ fia-
tal helyi vezető kádere gyakorta éppen az említett gyengeségek miatt nem tudott megfelelni feladatainak, hisz kellő elméleti és politikai tapasztalat, tudás nélkül nem érvényesíthette önállóan a maga területén a JKISZ irányvonalát és nem szervezhette meg az ifjúságnak a párt jelszavaiért folyó küzdelembe való bekap-
csolódását. A hibák kiküszöbölése ezért szükségszerű feltétele volt a JKISZ továbbfejlődésének, a háború éppen akkor tört ki, mikor a JKISZ KB a párt segítségével intézkedéseket foganatosított a gyengeségek kiküszöbölésére.

A JKISZ a háború alatt

A JKP irányvonalát érvényesítve Szövetségünk már a háború kitörése pillanatá­ban minden erejét arra fordította, hogy tudatosítsa az ifjúságban a háború jellegét és aktív védekezésre készítse fel. A fiatal kommunisták nagy többsége bevonult katonának, egy részüket mozgósították, mások önként mentek. A hátországban maradt fiatalok körében a JKISZ igyekezett megszervezni a passzív védekezést (különösen sikeres volt ez Szarajevóban), az ötödik hadosztály, a fosztogatás elleni küzdelmet és a rendfenntartást (Boszniában, Crna Gorában).

Az említett és a helyenként elért hasonló eredmények, valamint a fiatal kommunis­táknak a fronton – különösen Szlovéniában és Crna Gorában – véghezvitt hősies harca mellett sem sikerült a JKISZ-nek véghezvinni feladatait. Ennek alapvető oka, hogy Szövetségünk nem egységes szervezetként lépett be a háborúba, ezért alapvető hiányosságok mutatkoztak a lényegében véve helyes irányvonala érvényesítésében. Az ellenség katonai támadása egy időre megszakította a kap­csolatokat, a fiatal és tapasztalatlan helyi káder pedig számos esetben önmagára lett utalva és nem tett megfelelő kezdeményezéseket. Így például az önkéntes­ség kérdését is szektás módon értelmezték, aktivistáink és tisztségviselőink vagy egyenként mentek önkéntesnek, vagy tiszta kommunista osztagokat igyekeztek alakítani Szlovéniában és Boszniában, ahelyett hogy a saját vezetésükkel szer­vezték volna meg az önkéntes mozgalmat a legszélesebb munkás- és diákifjú­ság stb. körében. Fennállt az is, hogy túlértékelték a Jugoszláv hadsereg és pa­rancsnokságainak erőit, s lényegében véve elhanyagolták az ilyen jellegű önálló kezdeményezéseket.

Kedvező eredményként jegyezhetjük fel, hogy a JKISZ-szervezetek épségben kerültek ki a háborúból (kivéve néhány egyedi esetet vidéken, ahol felszámolták őket) és hogy vezetői megmaradtak, s a kapcsolatot hamar visszaállították. Az említett hibák és mulasztások ellenére a háború alatt a JKISZ tekintélye és nép­szerűsége az ifjúság tömegei körében csorbítatlan maradt, sőt növekedett.

Az ország ifjúságának új helyzete és a JKISZ irányvonala

Jugoszlávia gyors összeomlása, területének a felosztása, az usztasa marionett­kormány horvátországi hatalomra kerülése és az imperialisták általi katonai meg­szállás következményei alapjában változtatták meg az ifjúság helyzetét. A lerom­bolt ipar, a súlyosan megcsonkított mezőgazdaság, a nagyszámú hadifogoly, a tanítás szünetelése, a tisztviselők és hivatalnokok nagy létszámcsökkentése, az élelmezés és az egészségvédelem rossz helyzete az ifjúságot az ország minden vidékén nyomorba és bizonytalanságba taszította. S mindenekelőtt a nem­zeti és a szociális elnyomás rendszere, a fajüldözés és az imperialista ügynökök által szított nemzetgyűlölet nehéz csapást mért az ifjúságra és új feladatok elé állította a JKISZ-t.

A JKISZ első feladata, hogy lehetetlenné tegye mindkét imperialista tábor ügynö­keinek a háború jellegével és az országot ért nemzeti katasztrófával kapcsola­tos hazug félrevezető politikáját az ifjúság körében. Ennek érdekében a JKISZ-nek meg kell magyaráznia és hozzáférhetővé kell tennie a JKP irányvonalát, le kell lepleznie az imperialistákat és a reakciós hazai burzsoáziát, a vezetése alá kell tömörítenie a megszálló elleni széles körű küzdelemben, rá kell mutatnia, hogy a nemzeti függetlenség és a jobb jövő csak a proletariátus vezette és a Szovjetunió segítségével kifejtett egységes harc eredménye lehet. A JKISZ eh­hez a feladatához az egész országban hozzálátott, az ifjúság körében terjeszti és megmagyarázza a JKP KB május elsejei kiáltványát, és tovább folytatja tevé­kenységét a saját központi kiáltványának a napokban várható közzétételével, vala­mint az említett kérdésekkel és a szóbeli propagandaterjesztés megszervezé­sével kapcsolatos beszámolók, cikkek és brosúrák kiadásával.

A JKISZ második feladata, hogy az eddiginél sokkal szélesebb körben és sok­oldalúbban népszerűsítse a Szovjetuniót az ifjúság körében, annak sztálini béke­politikáját, a Vörös Hadsereget, a kommunizmus építését, a szocialista ország­ban élő ifjúság boldog életét, és állandóan rá kell mutatnia, hogy csak a proletariá­tus győzelmével és a szocializmus megvalósításával biztosíthatja jövőjét, vívhat­ja ki nemzeti függetlenségét és szabadságát.

A JKISZ harmadik feladata, hogy a gyakorlatban folyamatosan és fáradhatatlanul érvényesítse a proletár internacionalizmust, keljen a fajüldözés és a nemzetgyű­lölet áldozatainak a védelmére és közös küzdelemben valósítsa meg Jugoszlávia különböző nemzetiségű fiataljainak a testvériségét.

A JKISZ negyedik feladata pedig az, hogy éberen irányítsa a fiatal nemzedék létéből eredő jogaiért folyó küzdelmet és hogy a hazai hatóságoknál akciókat szervezzen foglalkoztatásáért, élelmezéséért, egészségvédelméért, valamint hogy követelje az iskolák megnyitását, azokban a nemzeti zászló kitűzését és az új kö­rülmények között gazdasági akciókat folytasson stb.

Az ország területének a jelenlegi feldaraboltsága jelentősen megváltoztatta egyes országrészekben a feltételeket. Ezért a JKISZ fenti általános feladatainak a konkre­tizálása éppen a különböző helyi feltételekre való tekintettel sokkal inkább szüksé­gesebb mint bármikor. A JKISZ KB ezért azonnal intézkedéseket tett, hogy a tar­tományi vezetőkkel közösen kialakítsa az egyes tartományok konkrét irányvo­nalát. (...)

A KB titkára: Fischer

1941 júniusa

(Ivo Lolo Ribarnak, a JKISZ KB titkárának a Kommunista Ifjúsági Internacionáléhoz küldött jelentése)

A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága

1942. április 12.

A népfelszabadító partizán- és önkéntes hadsereg osztagai, zászlóaljai és századai politikai biztos elvtársainak, a zászlóaljak JKP-bizottsági titkárainak

A Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága többször is hangsúlyozta az ifjúság körében kifejtett tevékenységnek és századainkban a szilárd JKISZ-szervezetek létrehozásának az elsődleges fontosságát, valamint az osztagainkon belüli különleges ifjúsági századok megalakításának szükséges­ségét. Ez a feladat mindenütt felmerül, de leghatározattaban Bosznia-Hercegovina területén, ahol a fiatal nemzedék nem csupán a lakosság legharciasabb része, hanem a legjobban ellent is tud állni a megszállók csetnik és egyéb szol­gálóinak, s így népfelszabadító harcunk legmegbízhatóbb támasza.

A feladat megvalósítása érdekében már egyes helyeken elég sokat tettek, azon­ban ez még messze van az elvárásoktól. A feladat valódi értelemben vett teljesí­tése megköveteli, hogy a JKISZ-szervezeteknek és aktivistáknak a lehető legna­gyobb segítséget nyújtsunk munkájukhoz, hogy minden felelős elvtársunk teljes megértést tanúsítson és kiküszöböljük a hanyagság, a munka lekicsinylésének jelenségét az ifjúság megszervezése során. Sajnos ez a jelenség még mindig számos elvtársunknál jelen van, sőt partizán- és önkéntes osztagaink egyes fele­lős politikai vezetőinél is, s zavarólag hatnak az ifjúság körében kifejtett tevé­kenység teljes kibontakozására.

Az ilyen káros jelenségeket határozottan ki kell küszöbölni. Osztagainkban ezért szükségszerűen a felelős politikai vezetők és pártszervek feladatává kell tenni a következőket:

1. Komoly figyelmet kell szentelni századainkban és az adott területen a fiatalok megszervezésének és nevelésének, a JKISZ és az „Ifjúsági Szövetség” meg­szervezésének. A politikai biztos elvtársaknak, helyetteseiknek és a pártban fele­lős tisztséget betöltő elvtársaknak komoly figyelmet kell fordítaniuk ezen munkaterületükre és nap mint nap segítséget kell nyújtaniuk az ezen a vonalon munkál­kodó JKISZ-aktivistáknak.

2. Alaposan át kell tanulmányozni a pártnak és a JKISZ KB-nek az osztagaink­ban végzett munkával kapcsolatos utasításait és azok alapján kell kijelölni a munkát.

3. Mindenütt ahol mód és szükség van rá, szilárd ifjúsági századokat kell kialakí­tani, amelyekre mindig támaszkodhatunk.

4. A politikai biztos elvtársaknak és a zászlóaljak pártvezetőinek a felsőbb veze­tőségekhez küldött jelentéseiben mindig ismertetni kell röviden az ifjúság köré­ben kifejtett tevékenység állását és gondjait.

Megfelelő fontosságot kell tulajdonítani a fiatal nemzedék körében kifejtett szer­vező, nevelő és kiképző munkának, hisz számunkra és egész népfelszabadító harcunk számára elsődleges politikai és katonai jelentőségű, ezért egyik állandó munkaterületünkként kell kezelni. Ez lesz a siker legjobb biztosítéka.

Elvtársi üdvözlettel:

HALÁL A FASIZMUSRA - SZABADSÁG A NÉPNEK!

A JKISZ KB nevében: D. Perić titkár s. k.

1943. január 6.

A Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága Havi jelentés a JKISZ KB tevékenységéről (1942. XII. 1. -1943.1.5.)

A JKP elvtársi Központi Bizottságának

A havi jelentés felölelte időszakban a Központi Bizottság tevékenysége többnyire a következő problémákra összpontosult: 1. Jugoszlávia ifjúsága első antifasiszta kongresszusának az előkészítése és megtartása, és 2. a horvátoszági, dalmáciai és krajinai szervezetek megszilárdítása és kibővítése, valamint a hadseregben kifejtett tevékenység. A második kérdéscsoportot illetően különös figyelmet fordí­tottunk a káderpolitikára és bizonyos újjászervezésre került a sor a JKISZ-vezetőségekben.

1. Jugoszlávia ifjúságának első antifasiszta kongresszusa

A kongressszust előkészítő akciók – amelyek a KB-nek a JKISZ-szervezetekhez már korábban eljuttatott utasításai szerint mentek végbe – egyrészt képet adtak szervezeteink helyzetéről és felkészültségéről, másrészt eszközként szolgáltak munkájuk megjavításához. Az előkészületek folyamán (propagandakampány és a kongresszust megelőző verseny megszervezése) beigazolódott, hogy a szerve­zetek többsége nem fogta fel az akciók lényegét és fontosságát, nem volt képes gyakorlatilag felvetni a verseny kérdését és minden figyelmét a kongresszusra összpontosítani. Ez legvilágosabban például Horvátországban és Krajina (Grmec) egyes vidékein mutatkozott meg. Ismételt közbenjárásunkra december elején ér­zékelhető változásra került sor. A kongresszusi előkészületek valóban kezdtek kiterjedni az ifjúság tömegeire. A kongresszus érdeklődési körük középpontjába került és a kongresszust megelőző akciók kezdték meghozni eredményeiket.

A felszabadított területek nagy részén – különösen a drvari és a grmeci körzet­ben, majd pedig részben Likában és Kordun vidékén – nagyszámú községi érte­kezletre és járási gyűlésre került sor, amelyeken ismertették az ifjúsággal a kong­resszus céljait és küldötteket választottak. A hadsereg téli ellátására szervezett kongresszus előtti verseny viszonylag szép eredményeket hozott ezeken a vidé­keken mind a katonaság számára gyűjtött élelmet, pénzt és ruházati cikkeket illetően, mind az ifjúság újbóli mozgósítása terén. A körzetek közül legjobban a drvari tűnt ki, a járások közül a drvari és a petrovaci, a községek közül a likai kis Trnavac falu, amelyeket az ilyen versenyek legjobbjainak jutalmazására kitűzött vándorzászlókkal jutalmazott a kongresszus. (A versenyek részletes adatait majd a Borba és az Omladinska borba közli.) Megállapíthatjuk, hogy ez a kongresszus előtti verseny volt az első olyan eszköz, amely megtanította szervezeteinket egy­séges lendülettel dolgozni és felmutatta a tevékenységre serkentő versenynek mint módszernek az értékét.

A még nem, vagy csak félig felszabadított vidékeken a kongresszusi előkészüle­teket magától értetődően nem lehetett teljesen kiszélesíteni, részben az idő rövid­sége is hozzájárult ehhez. Ezeken a vidékeken (Dalmáciában, Gorski Kotar-ban, a Tengermelléken, Szlavóniában stb.) csak a kongresszus népszerűsítésére korlátozódott, és az ezekről a vidékekről érkező küldöttek nem az ifjúság széles körű választása alapján jutottak el a kongresszusra, hanem többnyire ismert és kiemelkedő JKISZ-tisztségviselőkről volt szó.

A kongresszusi küldöttség választására és összetételére a legjellemzőbb a krajinai küldöttség példája, amely valóban a fiatalok tömegeit képviselte.

Brigádjainkban nagyrészt sikeresen végbementek a kongresszusi előkészületek az I., a II. és a III. hadosztályban, részben a krajinai brigádokban is, a horvát brigádokban viszont elég gyenge eredménnyel. A hadseregben az előkészüle­tek többnyire az értekezletre és a kongresszus népszerűsítésére, illetve a küldöt­tek megválasztására korlátozódtak. Az ellenség szervezett versenyszerű meg­semmisítésére , mint azt a kongresszusi előkészületek versenyfeladatai kitűzték, csak próbálkozásszerűen került sor a II. hadosztályban és a IV. krajinai brigád­ban, de tapasztalataik hatalmas lehetőségeket sejtetnek az ilyen versenyek jövő­jét illetően.

Felesleges külön hangsúlyoznunk, hogy a kongresszusi előkészületek lényege­sen megszilárdították JKISZ-szervezeteinket és teljesebbé tették munkájuk tar­talmát.

Egyszóval a kongresszusi előkészületek, valamint a kongresszus valóban az ifjú­ság tömegeinek a legélénkebb érdeklődése jegyében teltek el és – hiányosságai ellenére is – többnyire sikeresnek bizonyult. A kongresszuson 365 küldött vett részt, az összes küldött terv szerint megérkezett, kivéve a szlovénokat, az I. had­osztályét és a zágrábit. Az utóbbi valószínűleg a helyi JKISZ beárulásának és a Kupa folyónak azokban a napokban kialakított ellenséges zárlata miatt nem érke­zett meg. Ami a szlovénokat és az I. hadosztályt illeti, magatartásuk a legélesebb bírálatot érdemli, hisz mindegyikük időben értesült a kongresszusról.

A kongresszus munkája színvonalas volt, bő anyagot és kiemelkedő tapasztala­tokat nyújtott, amelyek mind vezetőségünk, mind küldötteink és a képviselt szer­vezetek nagy hasznára válhatnak. Megállapíthatjuk, hogy a kongresszus teljesen megvalósította kitűzött céljait.

2. Egyesült Jugoszláv Antifasiszta Ifjúsági Szövetség

A kongresszusnak a szervezeti felépítéssel kapcsolatos határozata az Egyesült Jugoszláv Antifasiszta Ifjúsági Szövetség megalapítása volt, aminek az összeté­telét az összes horvátoszági, dalmáciai ifjúsági szervezetek és a bosznia-hercegovinai Népfelszabadító Ifjúsági Szövetség szervezetei alkotják. A kongresszu­son megválasztották a Szövetség Országos Bizottságát is és a következő felada­tokkal bízták meg: 1. A kongresszus munkájának és határozatainak népszerű­sítése, 2. az összes antifasiszta ifjúsági szervezet megszilárdítása és együttmű­ködésüknek a néphatalom közreműködésével való megszervezése, 3. a külön­böző kérdéskörökön belül új versenyek szervezése. Az országos bizottság saját soraiból a napokban két-három tagú titkárságot választ, amely kezdetben ma­gára vállalja ezeket a feladatokat, vezetőségünket ebben a titkárságban Ljubinka Milosavljevic elvtársnő képviseli.

Az Egyesült Szövetség feladatait magán a kongresszuson, az egyes küldöttsé­gek JKISZ-vezetőinek a tanácskozásán és a kongresszus szervezeti ügyekről szóló határozatának a megfogalmazásában, valamint a Proleter legújabb szá­mában és az Omladinska borba legközelebbi számában ismertették, illetve is­mertetik. (...)

HALÁL A FASIZMUSRA – SZABADSÁG A NÉPNEK!

A JKISZ KB nevében:

TITKÁR