EX a facebookon
MEGRENDELÉS / ELŐFIZETÉS
galéria / fórum Galéria Fórum
ÚJ Symposion
EX
Támogatók






PLPI
2024. november 15. | Albert, Lipót napjaAKTUÁLIS SZÁM:1322725. látogató
Aktuális EX címlapajánlás

 

Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

DOKUMENTUM

Aknai Katalin

ÉS MÉGIS - ÉS MÉGSEM

(Csontó Lajosról)

2000. október 2.

Csontó Lajos kezdetben betűket (monogramokat?) festett. Ez a tény csak annyiban tartozik egy fotókiállításról szóló írás bevezetőjéhez amennyiben sejtetni szeretnénk hogy a mondat nem a semmiből lesz hanem szavakból a szavak meg betűkből amiket Csontó még az elején festékkel és ecsettel barázdáltan keményen többször átfestve kis táblákon jelenített meg. Amolyan földszagú "egészséges" festészet volt ez; kicsit akadozva lehetett összeolvasni a betűket és nem is nyelvi jelek voltak ezek hanem inkább bélyegek amelyek összekovácsolt rácsozatukkal nyomták bele magukat a néző tekintetébe.
Aztán látszólag éles váltással csinos ovális keretekben szöveg-képek jelentek meg; a dekórum már csak a keretben látszott a festészetből a sorozatban való gondolkodás maradt meg.
Ekkor az életlenül hagyott szöveg hátteréből egy üveggolyó nagyít ki egyetlen betűt amelyek összeolvasva szöveget adnak: és mégis - és mégsem. (Bolt Galéria 1997. szeptember) Az ornamentálisan képként értelmezett és kezelt szövegháttérbe Csontó a nagyítás által tautologikusan értelmet csempészett. Az állítások nyelvi-logikai szinten úgy oltották ki (illetve egy másik nézőpontból éppenséggel erősítették) egymást ahogyan azt a vizuális megjelenítés is pontosan közvetítette számunkra.
Amikor hosszú szünet után Csontó a Mindent értek Apa című kiállítással (Vintage Galéria 1999. november) jelentkezett akkor a szöveg és kép viszonyának új "sémája" mögé gondolt éles váltás és váratlanság véleményem szerint nem volt látszólagos. A szöveggel illetve annak képével ápolt kontinuus viszony csillogott itt vissza. Mintha Csontó az őt foglalkoztató releváns kérdésekre talált volna - jóllehet átmeneti - választ amelyekben nem könnyű felismerni a kezdeti "dadogástól" vezető utat ami e formailag és technikailag is gondosan kimunkált képes beszédhez vezetett. Az és mégis - és mégsem banális ellentétpárja legalábbis ellentmondássá más nyelvi alakzatokat is felmutató képekké például megszemélyesítéssé szelídül Csontó négyzet alakú fotóin.
Mit is látunk ?
Mindenekelőtt egy meghívót a már említett címmel. Mi lehet ez? Valóban egy tiszta hang az éterben - ahogyan a reklám is mondja - a személyesség és az őszinte mondatok ritka devizája egy szülőnek ajándékozott késői konfesszió esetleg játék vagy mindegyik egyszerre vagy egyik sem?
A művészet - trendektől függetlenül - azon dolgozik hogy ötleteknek érzéseknek problémáknak adekvát kifejezési formát találjon. Csontó számára fontos a kép és fontos a szöveg is; hogyan értelmezheti egymást a nyelv leíró logikája szerint kép és mondat mit jelent egy bizonytalan eredetű kép elé helyezett emblematikus értelmű mondatszalag és ki e képek feltételezett beszélője. Nyilvánvaló hogy Csontónál nem a véletlen rendezi a látványt. A technikai megvalósítás eszközei a komputerrel manipulált "ásatag" képek: emlékképek és ha nem hangzana túlságosan fellengzősen azt is mondanám ősképek. Ezek a fotók olvasmányosak narrativitásuk közkedvelt és ismert szituációkat bontanak ki amelyben nyilván sok szerepe van a tömegkommunikáció által elvetett reflexeknek. Ebben az ismerősségben a kép és szöveg egymásra vetülésében egy régi metódus látszik tükröződni. És egy klasszikus művészettörténeti válasz lehetősége is megbújik abban ahogyan ezek egymást magyarázzák kiegészítik vagy éppen ellentmondást rejtenek.
A 16. századi emblematikus irodalom használta a kép (icon) és szöveges magyarázat (lemma) kombinációját amelynek részint logikus részint pogány-mitologikus-mágikus funkciói olyan társítási mezőt nyitottak meg amely az embléma értelmezését a kötött forma ellenére mégis nyitva hagyta - miközben kép és gondolat azért fedésbe kerül. Mivel ezek az emblémák éppoly talányosak voltak mint amennyire kulturálisan kódolt is volt az olvasatuk hihetetlen népszerűségre tettek szert a következő század folyamán. Mindenki tudta ha a tűz fölé szerelem van írva és a lugasban ülő asszony mellé: hűség mire kell gondolnia.
Ha Csontó nem is feltétlenül ebből a megfontolásból indult ki ennek a képi hagyománynak a "médiatudatos" mutációját villantja fel.
Létezik egy másik értelmezési lehetőség is ami nem az álló- hanem a mozgókép felől közelíthető Csontó fotóihoz és ami részben magyarázza e képek vállaltan könnyed privát banalitását is. A felületről kiúszó hajó a balra robogó motor vagy a távolodó teherautó közömbös és nagyon is ismerős képei a mozgás és az idő egyetlen pillanatát rögzítik mintha filmből kivágott kockák lennének.
A motoros feje fölött megjelenő horizonton ülő Türelem a virágot tartó nő szemét eltakaró baljós szalag: Hamis hűség és az összeszorított szájú feszült arc: Jót teszek eredetét nem kutatjuk. Mindez lehet Apától kapott életútravaló megélt élmény kései magyarázat amire rábólintunk és emlékezetünkbe véssük tanulságait.


EX Symposion 2004 All rights reserved ©  |  Főszerkesztő: Bozsik Péter  |  Kiadja az EX Symposion Alapítvány  |  bozsik@exsymposion.hu  |  Webdesign: Pozitív Logika Kft.