Együtt 1914 című számunk már kapható!

Az Írók Boltjában az év vége óta hozzáférhető utolsó 2013-as számunk, az EGYÜTT 1914.

2014. január 1.

A számban elsőként Konok Péter izzítja a kedélyeket, igen jó tanulmányával, amelyben nem utolsósorban arra is rámutat, hogy a nemzetközi munkásmozgalom egészen addig volt nemzetközi, amíg ki nem tört az első világháború, onnantól hirtelen sok nemzeti mozgalommá vált...

A nacionalizmus segített a lakosságnak azonosulni az országával, amelynek állampolgára volt. Az első világháború egyik kimagasló angol költője, Wilfred Owen ennek a következményeivel számol el, míg Abdulah Sidran évtizedekkel későbbről visszatekintve rekonstruálja Gavrilo Princip utolsó gondolatait a lövés előtt és az azt megelőző éjszakán.

Vajda Mihály tágabb kontextusban vizsgálja a háborúval bekövetkezett hasadás következményeit és a jelenünk lehetőségeit, míg Balog József az 1914 és 1918 között elesett magyar zsidó honvédeknek állít emléket - pontosabban hívja föl a figyelmet az emlékük hiányára.

Józsa Márta ezúttal két szöveggel is jelentkezik a lapszámban: az egyikben Adolf Hitler és Gavrilo Princip furcsa "kapcsolatáról" szól: miközben a június 28-i merénylők és a nácik ellentétes oldalon álltak, Hitler tudta, hogy a totalitárius birodalmi politika lehetőségeit részben a Fekete Kéz akciója teremtette meg.

E Fekete Kéz egyik szimpatizánsáról szól Aleksandar Novaković regényrészlete, Rajsli Emese fordításában. A szokottan szűkült érzelmi és gondolati világú katonatisztet semmi sem motiválja jobban, mint hogy nagy szerbnek érezhesse magát és vér árán életét adja - pontosabban veszítse.

Láng Orsolya két verssel jelentkezik a számban, a második egy háború utáni hirdetésgyűjtemény lírai transzformációja. Kukorelly Endre sokágú családtörténetét vázolja föl, afféle K.u.K.-reminiszcenciaként.

Bretter Zoltán az első világháború amerikai "mediátora", Woodrow Wilson elnök és környezete stratégiájának hátterébe, szellemi világába enged betekintést, Wilhelm Droste pedig Kukorellyhez hasonlóan a családja huszadik századi örökségéről írt személyes hangú vallomást.

A szám egyik ütőanyaga Hannah Arendt Rosa Luxemburgról szóló esszéje, illetve annak részletei - a szöveg körülbelül kétharmada jelent meg most magyarul, Pályi Márk fordításában. Arendt az 1919 előtti forradalmakhoz vezető kommunista mozgalom kemény magjának habituális hátterét elemzi a tőle megszokott fogalmi pontossággal és elfogulatlan, előítéletmentes valósághűséggel.

Kitekintő anyagaink körében Balázs Attila a török-magyar barátság jelenségköréről írt - hiszen ez is az 1918-as törés következtében vált lehetővé... Kántor Zsolt versei és prózaversei mellett pedig Király Kinga Júlia készülő regényéből is részletet közlünk: az Elásott galambok sodró intuitív és intellektuális érzéki próza.

A lapszám anyagát Vári György interjúja zárja Sándor Ivánnal. Az éjszaka mélyén - 1914 szerzője a regénye keletkezésének hátterébe, a témához fűződő viszonyába, az évtizedes munkája során levont következtetéseibe avatja be az olvasót.

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások.