Már
kapható
Tanácstalan köztársaság
című
számunk!
2019.
Szőnyei Dávid
Blokád a bábszínházban
Taxisblokád gyerekszemmel
2010. május 25.
Egy pénteki napon a szüleimmel együtt bábszínházba mentünk. Örültem, hogy apukám is jön, addig ilyen nem fordult elő. Metróval mentünk a Batthyány térről a Deákra, onnan pedig földalattival. Ez is újdonság volt, mert eddig mindig villamossal mentünk, át a Margit hídon. Szerettem látni a széles Dunát, a parlamenttel és az egész budai oldallal együtt, de ez most elmaradt.
A bábszínházban alig voltak emberek. A büfé zárva volt, nem kaphattam mogyoró alakú rágót. Emlékszem, a nézőtéren rajtunk kívül összesen két anyuka és egy apuka ült a gyerekekkel.
Az előadás 1990. október 26-ra, a taxisblokád kezdetének másnapjára esett. Annak ellenére megtartották, hogy ilyen kevesen voltunk, tehát csak azzal a néhány sorstársammal ordibáltam végig a darabot, akiket elhoztak. De így is sikerült segíteni az állat szereplőknek, hogy észrevegyék a hátuk mögött ólálkodó vadászt. Tetszett, hogy ilyen kevesen vagyunk, mert úgy éreztem, hogy így biztosan az én hangomat hallja meg a szereplő, és sokkal nagyobb befolyásom van az eseményekre.
Apukám nem jött be velünk az előadásra – utóbb megtudtam, hogy elment kenyeret szerezni, mert akkor a boltok nagy részéből már felvásárolták, és csak nagy nehezen lehetett találni olyat, ahol még volt. A végén ott várt bennünket egy kenyérrel a kezében, és haza is metróval mentünk. Most már az is világos, hogy azért, mert a hidakat elzárták a tiltakozók, és kizárólag a föld alatt lehetett átjutni Budáról Pestre, vagy ahogy akkor láttam, otthonról a Bábszínházba és a Bábszínházból haza.
(Elhangzott a Magyar Rádió Kossuth adójának Esti beszélgetés – kultúráról című műsorában is, 2010. május 20-án.)