EX a facebookon
MEGRENDELÉS / ELŐFIZETÉS
galéria / fórum Galéria Fórum
ÚJ Symposion
EX
Támogatók






PLPI
2020. október 28. | Simon, Szimonetta, Szimó napjaAKTUÁLIS SZÁM:921913. látogató
Aktuális EX címlapajánlás

 

Már

kapható

Tanácstalan köztársaság

című

számunk!

DOKUMENTUM

Irodalom és jegyzetek

2000. október 2.

Irodalom

Alpers Svetlana (1983) Interpretation withoutn representation Representations 1:1 31-42.
Alphen Ernst van (1987) Bangn voor schennis? Inleiding in de ideologiekritiek Utrechtn Hes Publishers.
Alphen Ernst van (1989)n The heterotopian space of then discourse on postmodernism Poetics Today 10:4n 819-838.
Alphen Ernst van (1992)n Francis Bacon and the Loss ofn Self London Reaktion.
Bal Mieke (1985)n Narratology: Introduction ton the Theory of Narrative Toronto University of Toronton Press.
Bal Mieke (1988)n Murder and Difference: Gendern Genre and Scholarship on Sisera's Death Bloomingtonn Indiana University Press.
Bal Mieke (1991)n Reading "Rembrandt": Beyond then Word-Image Opposition New York Cambridge Universityn Press.
Bal Mieke (1996)n Double Exposures: The Subjectn of Cultural Analysis New York Routledge.
Beer Evelyn and Riet den Leeuw szerk. (1989) L'Exposition imaginaire: The Art ofn Exhibiting in the Eighties/De kunst van hen tentoonstellen in dejn aren tachtig 's-Gravenhage SDU/Rijksdienst Beeldenden Kunst.Bronfen Elisabeth (1989) The lady vanishes: Sophie Freud and 'beyondn the pleasure principle' South Atlantic Quarterly 88:4n 961-991.
Brooks Peter (1984):n Reading for the Plot: Designn and Intention in Narrative New York Alfred A. Knopf.
Buchloh Benjamin H.D. (1989) Since realism theren was... in E Beer and R. de Leeuw szerk. L'Expositionn imaginaire 's-Gravenhage SDU/ Rijksdienst Beeldende Kunstn 96-121.
Clifford James (1988)n The Predicament of Culture:n Twentieth-Century Ethnography Literature and Artn Cambridge Mass. Harvard University Press.
Clifford James ésn George Marcus szerk. (1989) Writing Culture: The Poetics and Politicsn of Ethnography Berkeley University of Californian Press.
Collins and Milazzon (1989) Hyperframes: a reply ton the Netherlands Office for Fine Arts and L'Expositionn imaginaire in E Beer and R. de Leeuw szerk. L'Exposition imaginaire 's-Gravenhage SDU/Rijksdienst Beeldenden Kunst 160-169.
Crimp Douglas (1993)n On the Museum's Ruinsn Cambridge M.I.T. Press.
Fabian Johannes (1983)n Time and the Other: Hown Anthropology Makes Its Object New York Columbian University Press.
Faunce Sarah és Lindan Nochlin szerk. (1988) Courbet Reconsidered New Haven Yalen University Press.
Foucault Michel (1972)n The Archeology of Knowledgen & the Discourse on Language New York Pantheonn Books.
Foucault Michel (1973)n The Order of Things Newn York Vintage Books [magyarul: A szavak és a dolgok Budapestn Osiris 2000.]
Freud Sigmund (1958)n Remembering repeating andn working through The Standard Edition of the Completen Psychological Works of Sigmund Freud London The Hograthn Press and the Institute of Psychoanalysis.

Freud Sigmundn (1961) Beyond the Pleasuren Principle New York Norton [magyarul: A halálösztön és az életösztönökn Budapest Múzsák 1991.]
Fried Michael (1980)n Absorption and Theatricality:n Painting and Beholder in the Age of Diderot Berkeleyn University of California Press.
Fried Michael (1987)n Realism Writingn Disfiguration: on Thomas Eakins and Stephen Cranen Chicago University of Chicago Press.
Fried Michael (1988)n Courbet's feminity inn Sarah Faunce és Linda Nochlin szerk. Courbet Reconsideredn Brooklyn Brooklyn Museum 43-53.
Fried Michael (1990)n Courbet's Realismn Chicago University of Chicago Press.
Gouma-Peterson Thalian és Patricia Mathews (1987) Then feminist critique of art history Art Bulletin 66: 3n 326-357.
Habermas Jürgen (1972)n Knowledge and Humann Interests London Heinemann.
Hofmann Werner (1989)n The art of unlearning in En Beer and R. de Leeuw szerk. L'Exposition imaginairen 's-Gravenhage SDU/Rijksdienst Beeldende Kunstn 28-41. 
Krauss Rosalind (1990) The cultural logic of the late capitalistn museum October 54 3-17.
Kress Gunther és Robertn Hodge (1979) Language asn Ideology London Routledge and Kegan Paul.
Kuhn Thomas S. (1962)n The Structure of Scientifn Revolutions Chicago University of Chicago Pressn [magyarul: A tudományosn forradalmak szerkezete Budapest Gondolatn 1984.]
Leeuw Riet de szerk. (1991) De kunst van hetn tentoonstellen: de presentatie van beeldende kunst in Nederlandn van 1800 tot heden Den Haag Rijksdienst Beeldende Kunstn / Amsterdam: Meulenhoff.
Meijers Debora J. (1991) Kunst als natuur: Den Habsburgse schilderijengalerij in Wenen omstreeks 1780n Amsterdam SUA.
Messengers Phyllisn Mauch szerk. (1989) The Ethicsn of Collecting Cultural Property: Whose Culture? Whosen Property? előszó: Brian Fagan Albuquerque University of Newn Mexico Press.
Miller-Keller Andrean (1989) "Le musée comme ouvre etn comme artefact" Les Cahiers du Musée national d?artn moderne 65-72.
Rimmon-Kenan Shlomithn (1980) The paradoxical statusn of repetition Poetics Today 1:4 151-159.
Searle John (1980)n Las Meninas and the paradoxesn of pictorial representation Critical Inquiry 6n 477-488.
Seldes Lee (1974) Then Legacy of Mark Rothko: An Expose of the Greatest Art Scandal ofn Our Century New York Holt Reinhart &n Winston.
Seligman Thomas K. (1989) The murals ofn Teotihuacan: a case study of negotiated restitution inn Phyllis Mauch Messengers szerk. (1989) The Ethics of Collecting Culturaln Property: Whose Culture? Whose Property? Albuquerquen University of New Mexico Press 73-84.
Snyder Joel és Tedn Cohen (1980) Reflection of Lasn Meninas: paradox lost Critical Inquiry 7n 429-447.
Vergo Peter szerk. (1989) The New Museology London Reaktion.
Wright Philip (1989)n The quality of visitors?n experience in art museums in Peter Vergo szerk. The Newn Museology London Reaktion 119-148.

1. Ld. Habermas klasszikus munkáját:n Knowledge and Humann Interest London Heinemann 1972. A kritikai antropológian példái: Fabian (1983) Clifford (1988) és Clifford és Marcusn (1989).
2. Az antropológian különös jelentősége kapcsán ebből a szempontból ld. Bal 1988:n 51-73.
3. Ld. például an The Ethics of Collectingn Cultural Property (Messenger 1989) című gyűjteményesn kötetet és az én nemrégiben megjelent munkámat (1996). Vergon gyűjteményes kötetében (1989) mindössze egyetlen cikk foglalkozikn kifejezetten a művészeti múzeumokkal és ez is egy empirikus nemn pedig egy analitikus-hermeneutikai tanulmány. Ld. Wright (1989). Az utóbbi időben megjelent a művészeti múzeumokkal foglalkozón jelentősebb munkák R. K. 1990 és D. C. 1993.
4. Thomas Seligman - akin maga is egyik résztvevője volt ennek a vitának - írása (1989)n nemcsak hogy őszintén bemutatja a problémát de egyfajtan diskurzív elemzését is adja. Ld. az én Give and Take című cikkemetn amelyben a diskurzuselemzés szempontjából tárgyalom ezt a cikketn röviden (Bal 1992b).
5. A fokalizáción kifejezéssel kapcsolatban ld. Bal 1985.
6. Természetesen ez an probléma tulajdonképpen sokkal inkább művészeti mint néprajzi. Csakhogy a falfestmények "népi" eredete okán majdnem kizárólagn änéprajziö szempontból foglalkoztak vele.
7. Ld. Lee Seldesn részletes beszámolóját a Rothko-ügyről (1974).
8. Rimmon-Kenan 1980:n 153. Ez az ismétlés a szerző által megkülönböztetett háromn paradoxon másodika kapcsán merül fel: 1. az ismétlés mindenholn jelen van és még sincs sehol; 2. a konstruktív ismétlés an különbségeket hangsúlyozza míg a destruktív a hasonlóságot; 3. az első alkalom már maga is ismétlés és minden ismétlés egyn legelső alkalom.
9. Ld. Freud 1958; 1961. A halálvágy jelentőségének a narratívák konstrukciójában jelenn tárgyunk szempontjából is releváns elemzését adja Brooks 1984. Bronfen (1989) kitűnő és messzire mutató elemzését adja an Túl [Beyond] fogalmának a nemekn szempontjából.
10. A paradigma fogalmátn Thomas Kuhn (1962) vezette be.
11. Ld. Miller Kellern 1989: 66.
12. Ld. Bal 1991a amelyn részletesen tárgyalja a vizuális tárgyak "olvasása" mintn koncepció következményeit.
13. A narratológian alapfogalmainak áttekintését adja Bal 1985.
14. Gustave Courbetn A festő műterme Művészetin életem egy hétéves fázisát leíró valódi allegória 1855n Musée d?Orsay.
15. A vita a Brooklynn Museumnak az 1988-as Courbet-kiállítás kapcsán készült katalógusan 2. (Linda Nochlin) és 3. (Michael Fried) fejezeteiben található. Ld. Faunce és Nochlin 1988: 17-42. ill. 43-54. Nochlin ebben an cikkben mellékesen arra is rámutat hogy mennyire nem fair módonn bánnak munkásságával más feminista művészettörténészek akik nemn tudnak elszakadni az Oedipus-komplexus által meghatározottn sémáktól. Ennek példája Gouma-Peterson és Matthewsn 1987.
16. A szerkesztőkn őszintén bemutatják a válaszokat melyek közül számos kritizáljan azt a módot ahogy a kérdésfelvetés és a Courbet-képeslapn korlátozza a lehetséges reakciókat (Beer és de Leeuw 1989:n 18-22.). Így például Daniel Buren nehezen csinál titkot abbóln hogy nem szívesen gondolkodik a helytől elvonatkoztatva (amin aligha meglepő) míg Benjamin Buchloh azt nehezményezi hogy äazn ideális kiállítás eszméje egyenértékű azzal hogy a jelenlegin művészeti szervezetek autoritásának kerítőnőjévé válunkö (i. m.:n 20.). Buchloh szövege nagyon releváns az általunk itt tárgyaltakn szempontjából.
17. Ld. Nochlin fentn említett cikkét ill. Fried 1990-t és az ott megadott irodalmat. Ugyanez az értelmezési probléma jellemzi például Velázquez Lasn Meninas című festményét is amelyet Foucault használ A dolgok rendje című művében an múzeumokkal és a műtárgyak bemutatásával kapcsolatosn episztemológiai elmélkedései illusztrációjaként. Az őn interpretációját kritizálja John Searle (1980) akit viszontn Snyder és Cohen (1980) támad élesen. Alpers és Steinberg (1988) an maga interpretációjával járul hozzá a vitához. Ezek a művekn kivétel nélkül a tükörrel illetve a néző helyzetéveln foglalkoznak. Ld. Readingn Rembrandt (Bal 1991) című művem hetedik fejezetétn amelyben részletesen elemzem ezt a vitát.
18. Ld. Bal 1991a 3. fejezetét ahol részletese tárgyalom a Lucretian megerőszakolásával és öngyilkosságával foglalkozó szövegeket ésn műveket.
19. Ez egy kritikusn lábjegyzet Friednek a Courbet-katalógusban megjelent cikkéhez. Szerintem ugyanis Fried éppen arról a valóságról feledkezik megn amelyre hivatkozik például akkor amikor arról beszél hogy an Gabonaszitálók című műben äa menstruációs vér ömlésének lehetünkn tanúiö hiszen nem tudja amit minden nő tud - hogy an menstruációs vér nem äömlikö. Fried ebben a dolgozatábann tanúbizonyságát adja hogy milyen siralmas eredménye lehet annakn ha Freud tanításait olyan irányba ferdítjük el amelytől magan Freud is óvott mindenkit az Álomfejtés című munkájában. Ha mindenn ecsetben fallikus szimbólumot látunk a hajban pedig ömlő vértn akkor minden festményben könynyű lesz felfedezni egy feministan olvasatot. Ez roppant szerencsétlen ügy hiszen más helyütt magan Fried mondja hogy szükség van a lehetséges interpretációkn összeegyeztetésére (1987). Az elmélyülés fogalmáról ld. Friedn (1980).
20. Werner Hofmann 1989:n 34. Hoffman éppen azt az álláspontot foglalja el amelytőln Collins és Milazzo óvott (1989: 168).
21. Kitűnő példája ennek Debora J. Meijersn (1991) hihetetlenül alapos elemzése a Habsburgok bécsin festménygyűjteményéről 1780 körül.
22. Krauss (1990) általánosságban az aztn fenntartó kapitalista logika függvényeként elemzi a jelenkorin művészeti múzeumok jelenségét. Crimp (1993) annak szükségességétn elemzi hogy a múzeumok szóhoz jussanak a társadalmon belül.
23. Ld. Bal 1996 amelyben néhány kritikain antropológiai dolgozatot elemzek alaposan mégpedig különösn tekintettel arra hogy hogyan használják a képeket mintn idézeteket és hogyan tesznek reménytelen kísérletet ezen képekn újrakeretezésére.
24. A nyelv ideologikus természetét Kressn és Hodge (1979) elemzi.
25. A célzás természetesen Foucault-nak an muzeológiához való hozzájárulására vonatkozik (1973); a diskurzusn fogalmának az episztemiológiához való viszonyáról ld. Foucaultn (1972).


EX Symposion 2004 All rights reserved ©  |  Főszerkesztő: Bozsik Péter  |  Kiadja az EX Symposion Alapítvány  |  bozsik@exsymposion.hu  |  Webdesign: Pozitív Logika Kft.