EX a facebookon
MEGRENDELÉS / ELŐFIZETÉS
galéria / fórum Galéria Fórum
ÚJ Symposion
EX
Támogatók






PLPI
2017. június 25. | Vilmos, Viola, Vilma napjaAKTUÁLIS SZÁM:566907. látogató
Aktuális EX címlapajánlás

 

Hamarosan

kapható

idei első,

ZSIBVÁSÁR

című

számunk!

Exjugó lexikon

Szerbhorváth György

Vajdasági magyar hatalom

2013. június 5.

 

 

A sympósok nem először kerültek szembe a hatalommal, lásd Tolnai Ottóék esetét 1971-ből. Ha a belgrádi vagy a zágrábi sajtóban jelennek meg hasonló szövegek, mint amilyenekért őket, de később Sziveriéket is felelősségre és tetemre hívták, az ottani hatalom rá se bagózott volna. De ez Újvidék, a provincia központja. Rózsa Sándor emigrált, miután három év letöltendő börtönre ítélték Mindennapi abortusz című humoreszkje miatt, Tolnai, a szerkesztő pedig – egy év felfüggesztettel a feje fölött – maradt. Még az usa kongresszusának jelentésébe is bekerültek 1976-ban, igaz, oda lapunk alapítójának neve vélhetően már szerb átiratban érkezett meg, kissé albános hangzással, azaz Oto Tolonaj néven.

Aztán ott volt az 1981-es „orgonaügy”, amikor kanizsai tanárokat hurcoltak meg, például mert nem volt elég vonalas véleményük a koszovói eseményekről. De Vicei Károly író húzta a legrövidebbet – már 1976-ban letartóztatták Benes Józseffel és Gordos Jenővel az ún. színházügyben. Benest hamar kiengedték; Gordos főbűne az volt, hogy épp Rózsa Sándort nevezte „fasza gyereknek”, de két évet kapott Vicei is mint „magyarkodó”. Azaz sikeres, látogatott magyar kultúrrendezvényeket szerveztek, a betiltott Symposion-számokat birtokolták – mindketten leül(het)ték a két évet. Magyar pártpolitikusok és újságírók elítélő hadjárata mellett a magyar nemzetiségű Erdudac Zsuzsanna vizsgálóbíró intézte el őket, aki később a szabadkai Népszínház igazgatója lett, itt a bizonyíték, hogy már előtte is értett a színjátékok megrendezéséhez.

A Tito-rendszer már az utolsókat rúgta, amikor Viceit 1987 novemberében verbális deliktum vádjával újra letartóztatták (például állítólag csúnyákat mondott a szerb műnépzenéről). Mint kiderült, kicsikart, azaz hamis tanúvallomások alapján ítélték el két és fél évre, de váratlanul kiengedték, majd az újabb tárgyalások után 1989 decemberében végleg felmentették. Ekkor jelentették be a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulását, úgyhogy Vicei végképp elfelejtődött, a partszélen kívülre sodródott, míg a többiek immár magyar nemzeti színű mezben bizonygatták, hogy a szocializmus idejében belülről rohasztották a rendszert.

Az ügy pikantériája, hogy Viceiért egy-két barátján kívül a magyarok nem álltak ki, a szerbek viszont igen. Nem is akárkik. A Gondolat- és Véleménynyilvánítás Szabadságát Védelmező Bizottságban olyan szerb nacionalisták ültek, főképp a már akkor hírhedt Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiából, mint alapító elnöke, Dobrica Ćosić, Ljubomir Tadić, Kosta Čavoški, Nikola Milošević, Gojko Nikoliš, Matija Bećković. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) elnökségének és szkupstinájának[1] írt levélben kirakatperről, a képtelen jogi eljárásról írnak, tanúkról, akikkel addig íratták a vallomásokat, amíg azok meg nem feleltek a célnak, miközben őket is megfélemlítették. E levelet a későbbi jugoszláv elnök, az ultranacionalistává váló Vojislav Koštunica írta alá. Vicei maga sem értette, miért került oly gyorsan szabadlábra – talán ezért. A sors iróniája, hogy a nevezettek végül az egész világgal szembeszálltak, és ma Milošević, Karadzić, Mladić, azaz a háborús bűnösök tisztelői, védelmezői.






[1] Gyűlés (szerb).


EX Symposion 2004 All rights reserved ©  |  Főszerkesztő: Bozsik Péter  |  Kiadja az EX Symposion Alapítvány  |  bozsik@exsymposion.hu  |  Webdesign: Pozitív Logika Kft.