EX a facebookon
MEGRENDELÉS / ELŐFIZETÉS
galéria / fórum Galéria Fórum
ÚJ Symposion
EX
Támogatók






PLPI
2018. július 22. | Magdolna, Mária, Magda napjaAKTUÁLIS SZÁM:701643. látogató
Aktuális EX címlapajánlás

 

Már

kapható

Árny-ék

című

számunk!

Baláca

Ladányi István

N 47.04456, E 17.88793

2017. július 20.

 

ellenőrizhetetlen kiterjedésű nyílás

leejt egy érmét, fej vagy írás, várja, hogy visszhangot adva leérjen

 

a sarjadó fűben az üzenet

a dombok karéjának rajzolatában

a földhasadékban, az elszivárgó vizekben, a feltörő áradásban

a ligetfüzérben, a szabálytalan fasorban, alvó galagonyabokorban

a vadrózsabokrok szakadozott csipkéjében

a kálváriadombon némán hallgató keresztekben

a falai nélkül lapuló küszöbben

a házakba széjjelhordott kövekben

a napsütésbe tompult udvarokban

egy műhold magára maradt tekintetében

 

elment

és egyetlen pillanat alatt elfeledték

valaki mondta a nevét

és senki nem emlékezett, milyen volt az arca

melyik volt azok közül, akik itt jártak

azok közül, akik elmentek

elpusztult vagy elköltözött

keresi-e valahol a szerencséjét

 

leszakadva a számba vett tértől, a megmért időtől

róma eljövendő múltja rendszertelen küldeményekben érkezik

nem ismerik, hova tördelik őket a művelődéstörténetben

az idő hol télbe, hol nyárba fordulva szimatolja körbe, igazgatja helyét

leheveredik, és mindent feledve elalszik

az idő elnehezült behemót megszokott szuszogása

az idő egyszer kiszárad, máskor kiömlik, eláraszt, pang, szétszivárog

mire elér idáig, a rábízott üzenetet szerteszórja, elhullajtja, indulását felejti

érdekes részletek vonják el a figyelmét

az út megszakad, körbejár, máshova vezet

 

nézi a testét az ár után itt rekedt sekély tükörben

csíborok, vízibolhák, ebihalak borzolják, ráncolják a hártyát

idegen test, idegen hely, semmi nem emlékeztet

megfeledkezve magáról, ajándékba kapott délelőtt gyermeket nemz

nevet ad neki, a többi alá felírja

van éjjel, amikor megébred, forróság gyötri, felkel, hátramegy vizelni

felnéz, az égre rótt jeleket keres

a derengésben eljövendő érthetetlen beszédek, sóhaj, hörgés, makogás

 

kutya sompolyog elő a temetkezés helyéről

színe sötétlik, fehér foltjai világítanak

látszik, hogy néz, nézi, hogy látják

közelebb igyekszik, tétován forgolódik, visszaoldalog a sötétbe

industria naturam corrigit

a vad alanyokba nemeset ojt az értő kéz

és jobb ízt ád az ételnek az elvégzett munka

száraz fűbe, sarjadó gazba huppannak a szavak

per aspera ad astra etcetera

gondol valamit, mire a végére érne, ellankad

ha nincs útja, lassan halad a gondolat

ha útja van, azon jár, nem figyel magára

járt utat a járatlanért el ne hagyj

a szentenciák unalomig bejárt utak

 

halomba sodródott törmelék a fű alatt

szükségből, alkalomból, szerzett szavakból duzzadt nyelv

bajjal forgatott, csillámló homokkal rongyolt, moslékra cserélt, elfelejtett

víz, ellenállhatatlanul lassú hullámzás az anyagban

áramlik, testeket jár át, sodor magával, fölvesz, továbbvisz, leülepszik

lehűt, fölmelegszik, hőt ad le, lehűl

párolog, elcsorog, pang, magába poshad

magát magába rejti és elfelejti

elsodorja, széthagyja, feloldja, elfelejti

halmazállapotot vált, és elfelejti

átmossa a vadkörte ágait, magával viszi emlékét, és elfelejti

önmaga örvényében sodródva önmagát elfelejti

amire emlékeztet, elfelejti

 

jel kerül, jelre jel, a megjelölt helyre

szétömlik az áldozat vére, a vörös homokkő-küszöb felissza

vörös bogár mászik ki alóla, palástján értelmét vesztett rajzolat

félelem teste reszket a lucerna alacsony füvében

a felvágott úton zörgő pótkocsit rángat egy traktor

hétfő szünnap

máshol épp átformáz, másol, korrigál az igyekezet


EX Symposion 2004 All rights reserved ©  |  Főszerkesztő: Bozsik Péter  |  Kiadja az EX Symposion Alapítvány  |  bozsik@exsymposion.hu  |  Webdesign: Pozitív Logika Kft.