EX a facebookon
MEGRENDELÉS / ELŐFIZETÉS
galéria / fórum Galéria Fórum
ÚJ Symposion
EX
Támogatók






PLPI
2017. június 26. | János, Pál, Cirill napjaAKTUÁLIS SZÁM:567174. látogató
Aktuális EX címlapajánlás

 

Hamarosan

kapható

idei első,

ZSIBVÁSÁR

című

számunk!

Exjugó lexikon

Marko Čudić

Crvena Zvezda

2013. június 5.



Magyarul „Vöros Csillag”, a volt Jugoszlávia legnépszerűbb és legsikeresebb labdarúgó klubcsapata. Közvetlenül a második világháború után, 1945-ben alapították. A csapat az ország legnagyobb stadionjával (népszerű nevén „Marakana”, avagy, külföldi szemmel nézve, „kis Maracana”) büszkélkedhet. Érdekes kuriózum, hogy a legtöbb néző a hivatalos adatok szerint 1975 tavaszán özönlött be a stadionba (több mint 100 000 fő), a Ferencváros elleni kek-elődöntő visszavágó mérkőzésére (megjegyzendő: a Ferencváros jutott be a döntőbe…). Nagyon sok legendás játékos maradandó nyomot hagyott a Crvena Zvezda történetében: elég itt például Dragoslav Šekularac, Dragan Džajić, Dragan Stojković (Piksi”) vagy Robert Prosinečki nevét megemlíteni. 1947 és 1991 között – az állam széteséséig – a csapat tizennyolcszor nyert országos bajnokságot, illetve tizenkétszer hódította el a jugoszláv kupát, valamint fontos szerepet játszott az európai kupákban is, nemegyszer a legnagyobbakat – Real Madrid, Arsenal, Liverpool, Bayern – búcsúztatva. Legnagyobb sikerét – amely egyben az ex-jugó labdarúgás legnagyobb sikere is volt – a csapat éppen az ország véres szétesése előtt, az 1990/91-es idényben érte el, amikor megnyerte a Bajnokok Európa Kupáját (a bek-et), megszerezvén az Európa-bajnoki címet. Ugyanezen év (1991) decemberében Tokióban megnyerte a Világkupát is. A Bariban játszott bek-döntőben felsorakoztatott, mára már legendássá vált kezdő tizenegy (Stojanović, Jugović, Marović, Šabanadžović, Belodedić, Najdoski, Prosinečki, Mihajlović, Pančev, Savićević, Binić) egyik kuriózuma az, hogy – a játékosok nemzeti hovatartozását figyelembe véve – minden idők legsikeresebb ex-jugó csapata vérbeli jugoszláv gárdának nevezhető, hiszen a tizenegy játékosból öt szerb (ebből egy román állampolgárságú), két macedón, kettő montenegrói, egy bosnyák, egy pedig horvát volt (megjegyzendő, hogy Siniša Mihajlović és Robert Prosinečki vegyes szerb–horvát házasságokban születtek). A háborús kilencvenes évek elején a Crvena Zvezda szurkolóinak (az ún. deliják, „dali legények”) irányítását a hírhedt háborús szabadcsapat-vezér, Željko Ražnatović „Arkan vette át, ami nagyban rányomta bélyegét a csapat arculatára, illetve a szurkolói ideológiára és retorikára, amely egyre nacionalistábbá vált. Az egykor dicsőséges, Európa-szerte elismerést keltő csapat hanyatlása a mai napig sem ért véget, a klub ma – 2013 márciusában – a csőd szélén áll, nagyon messze az európai csúcstól, a stadion pedig a viszonylag gyenge szerb bajnokság mérkőzésein sokszor kísértetiesen és szomorúan üres.


EX Symposion 2004 All rights reserved ©  |  Főszerkesztő: Bozsik Péter  |  Kiadja az EX Symposion Alapítvány  |  bozsik@exsymposion.hu  |  Webdesign: Pozitív Logika Kft.